Infostart.hu
eur:
380.04
usd:
322.44
bux:
125733.91
2026. február 22. vasárnap Gerzson
Illés Fanni paraúszó edzés közben a hódmezővásárhelyi Gyarmati Dezső Sportuszodában 2021. július 27-én. A sportoló tagja a tokiói paralimpiára készülő csapatnak.
Nyitókép: Illés Fanni paraúszó edzés közben a hódmezővásárhelyi Gyarmati Dezső Sportuszodában 2021. július 27-én. MTI/Koszticsák Szilárd

Paralimpia 2020 - Aranyérmes Illés Fanni 100 méteres mellúszásban

Aranyérmet nyert Illés Fanni 100 méteres mellúszásban a tokiói paralimpia vasárnapi versenynapján. Illés előtt néhány perccel az asztaliteniszező Pálos Péter is aranyérmes lett.

Az S4-es kategória magyar indulója a nevezési idők és a papírforma alapján a szám legnagyobb esélyesének számított, ennek megfelelően már az előfutamból is a legjobb idővel, 1:44.68 perccel jutott tovább.

Az esti döntőben így a négyes pályán versenyzett a 2019-es év világbajnoka a Tokiói Vizes Központban, és bár 50 méternél még második volt hat századmásodperccel a kínai Csang Li mögött, végül 1.44.41 perccel fölényesen győzött. A második helyezett olasz Giulia Ghiretti csaknem hat másodperccel úszott lassabban, 1:50.36-tal ért célba, míg a harmadik helyezett kínai Jao Cuan 1:55.77-tel végzett.

A Vasas 29 éves, végtaghiányos úszója a magyar küldöttség hatodik érmét szerezte. Szerdán Konkoly Zsófia (S9) második lett 400 méteres gyorsúszásban, csütörtökön Veres Amarilla (A) győzött párbajtőrben, szombaton az asztaliteniszező Szvitacs Alexa (S9) harmadik lett, majd Osváth Richárd (A) tőrben ezüsttel zárt, míg vasárnap, pár perccel korábban Pálos Péter megnyerte asztaliteniszezők S11-es kategóriájának versenyét.

A magyar csapatnak már három aranyérme van Tokióban. A sydneyi paralimpia óta nem volt ennyi, azon néggyel zárt a küldöttség.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

Miért lett mostanra a munkahelyi wellbeing egyszerre üzleti és jogi kérdés Magyarországon?

A munkahelyi wellbeingről sokáig úgy lehetett beszélni, mint „jólléti gesztusról”. 2026-ban ez a nézet egyre kevésbé áll meg. Nem azért, mert a jó szándék eltűnt, hanem mert a dolgozói egészség láthatóan beleíródik a vállalati működésbe, vagyis a munkaképességbe, a terhelhetőségbe, a koncentrációba, a hibázásba, a hiányzásba és végső soron a megtartásba. Közben egyre erősebben találkozik három, egymást erősítő hatás. Először is, friss, nagymintás tudományos bizonyíték mutat arra rá, hogy a mindennapokban kivitelezhető, kismértékű változtatásoknak is lehet mérhető egészségnyeresége különösen ott, ahol a kiinduló helyzet kedvezőtlen. Másodsorban, az európai szintű munkahelyi kockázati kép (különösen a pszichoszociális terhelés) egyre pontosabban válik láthatóvá és összehasonlíthatóvá. Harmadrészt, ami sokszor kimondatlanul is erős tényező: a wellbeing egyre inkább munkavédelmi és jogi keretbe kerül. Magyarországon ez nem „új divat”, hanem a munkáltatói kötelezettségek logikus következménye. A következő évek egyik legfontosabb vállalati dilemmája így szól: hogyan lehet úgy beszélni prevencióról és személyre szabásról, hogy az szakmailag védhető, szervezetileg hiteles és jogilag is rendezett legyen?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×