Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Varga Dénes, a magyar (j) és Marc Larumbe Gonfaus, a spanyol válogatott játékosa a vízilabda BENU Kupa férfi felkészülési tornán játszott mérkőzésen a margitszigeti Hajós Alfréd Nemzeti Sportuszodában 2021. július 4-én. Magyarország - Spanyolország 11-11.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Pénteken indul a legnagyobb magyar kontingens Tokióba

Négy csapat játékosai is ott lesznek az olimpiára induló gépen.

Pénteken útra kel a 174 sportolót számláló magyar olimpiai csapat legnagyobb küldöttsége Japánba.

Ezúttal száll repülőre

  • a férfi és női vízilabda-, valamint
  • a női kézilabda-válogatott,
  • a cselgáncsozók és
  • a sportlövők csapata, továbbá
  • az ökölvívás és
  • a torna magyar indulója.

A koronavírus-járvány következtében bevezetett szigorú előírások miatt a küldöttség tagjai több turnusban indultak, illetve indulnak Tokióba és hasonló módon érkeznek majd haza. A szabályok szerint

a sportolók legfeljebb öt nappal a versenyük előtt érkezhetnek meg a játékokra és utána legkésőbb két nappal el kell hagyniuk az olimpiai falut.

Hétfőn a magyar úszók legnépesebb küldöttsége kelt útra, csütörtökön pedig a vívók szálltak repülőre.

Tokióban 23 sportágban és 28 szakágban 167 magyar versenyző indul, plusz hét tartalék. A legnagyobb csapat hagyományos módon az úszóké 34 fővel. Hetedik olimpiáján vehet részt és ezzel egyedüli magyar csúcstartóvá lép elő a tőröző Mohamed Aida, aki egyben az egyik zászlóvivő. A másik az úszó Cseh László, aki ötödször lett olimpikon.

A 174 fős létszám a legmagasabb a 2004-es, athéni játékok óta, Rióhoz képest 14 fővel többen szereztek indulási jogot.

Kulcsár Krisztián elnök szerint a Magyar Olimpiai Bizottság által kalkulált 13 érem megszerzése a realitás Tokióban.

A XXXII. nyári olimpiai játékok jövő pénteken kezdődnek a japán fővárosban. Az olimpia augusztus 8-án zárul.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×