Infostart.hu
eur:
382.51
usd:
327.3
bux:
0
2025. december 11. csütörtök Árpád
Schmitt Pál, a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tiszteletbeli elnöke, korábbi köztársasági elnök a Magyar Birkózó Szövetség 100. születésnapi ünnepségén a Kozma István Magyar Birkózó Akadémia épületében 2021. március 16-án.
Nyitókép: MTI/Szigetváry Zsolt

Schmitt Pál: az olimpia nem a politikáról szól

Elárulta a NOB-tag, kinek adna át érmet Pekingben.

Schmitt Pál, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) magyar tagja történelmi élménynek nevezte, hogy Pekingben megkezdődött a téli olimpia.

A Hszinhua kínai állami hírügynökség készített interjút a korábbi köztársasági elnökkel, kétszeres olimpiai bajnok vívóval, aki elmondta, hogy átéli az Együtt a közös jövőért jelszó-t, és szeretne érmet átadni majd Liu Shaolin Sándornak és Liu Shaoangnak, a két magyar-kínai rövidpályás gyorskorcsolyázónak, akik négy éve a férfi váltóval megszerezték Magyarország történetének első téli olimpiai aranyérmét. A két testvér szombaton a vegyes váltóval szerzett bronzérmet Pekingben.

Schmitt Pál történelmi élménynek nevezte a pénteki megnyitót, hangsúlyozva, hogy Peking az első város, amely nyári és téli játékoknak ad otthont.

"Másodszor vagyok itt ebben a stadionban: 2008-ban a nyári, most pedig a téli olimpián. Mindkettő a kiváló és felejthetetlen élmények közé tartozik" - mondta a 79 éves NOB-tag. - "Nagyon nagyra értékeljük a kínai vezetésnek, a Kínai Olimpiai Bizottságnak, a szervezőbizottságnak a munkáját, hogy mindezt lehetővé tették."

Az olimpiára korlátozott számban csak meghívott nézők mehetnek be, a megnyitón is így lehettek jelen. Figyelembe véve a sportolók biztonságát a koronavírus-járvány alatt, Schmitt elmondta, megérti a döntést, mert a versenyzők a fontosak. A televíziónak, valamint közösségi médiának köszönhetően a világ ettől függetlenül képes nyomon követni az eseményeket.

"Nagyon fontos, hogy az olimpia megkezdődött. Az előző olimpiát a világjárvány miatt egy évvel el kellett halasztani.

De most itt vagyunk, és ez bizonyítja, hogy a sport minden nehézséget legyőz"

- mondta a Magyar Olimpiai Bizottság tiszteletbeli elnöke, aki szerint más a nyári és téli olimpia, de az értékek ugyanazok: minden sportoló arról álmodik, hogy olimpikon legyen, tagja legyen nemzete küldöttségének, mindannyian jó eredményt, egyéni csúcsot szeretnének elérni vagy érmet szerezni.

Schmitt Pál kiemelte: számára azért is különleges a pekingi téli olimpia, mert ha a sorstól esélyt kapna, akkor a Liu testvéreknek érmet szeretne átadni, immár másodszor.

"Nagyon büszke lennék, ha megismételhetnénk a négy évvel ezelőtti ceremóniát,

mert Phjongcshangban az a megtiszteltetés ért, hogy átadhattam nekik az aranyérmet" - jegyezte meg. - "Ez volt Magyarország történelmének első téli olimpiai aranyérme."

A Liu testvérek édesapja kínai, az édesanyjuk magyar, folyékonyan beszélnek mindkét nyelven, és ez jól szimbolizálja a két ország kapcsolatát - írta a Hszinhua.

"Ha a két testvér álma valóra válik, akkor mindkét ország zászlaját lengetik majd. Megértem, hogy az édesanyjuk készített egy kínai-magyar kettős zászlót. Szívükben ők ugyanannyira kínaiak mint magyarok, nagyra értékeljük és nagyon szeretjük őket" - mondta Schmitt Pál.

A NOB magyar tagja a kínai hírügynökségnek azt is jelezte: sajnálja, hogy bizonyos országok diplomáciai bojkottot hirdettek Kína ellen, mert az olimpia nem a politikáról szól.

"Az olimpia a békét szolgálja, célja, hogy egyesítse a különböző embereket. Legyünk együtt, nyilvánítsuk ki, hogy egyek vagyunk, együtt teszünk a közös jövőért" - hangsúlyozta Schmitt Pál.

Címlapról ajánljuk

Leszámolhatnak a nyolcórás munkaidővel Németországban

Nem kizárt, hogy a németek jövőre búcsút inthetnek a hagyományos nyolcórás munkanapnak. A kormányon lévő CDU/CSU és SPD koalíciója legalábbis ezt tervezi, és rugalmas munkaidőt biztosító törvényjavaslatot készít elő.
VIDEÓ
Beporzás mint természeti tőke: mennyit érnek a méhek a pénzügyi piacoknak?

Beporzás mint természeti tőke: mennyit érnek a méhek a pénzügyi piacoknak?

A természet értékének pénzügyi döntésekbe való beépítése, a biodiverzitás védelme és a fenntartható gazdasági fejlődés összehangolása áll a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Pénzügyek Kutatóközpontjának (SFRC) munkájának középpontjában. Naffa Helena, a kutatóközpont alapító-vezetőjét többek között arról kérdeztük, hogyan lehet az ökoszisztéma szolgáltatásait pénzben kifejezni, és miért fontos a természeti tőke beépítése a vállalati és befektetői döntésekbe. A kutatóközpont interdiszciplináris csapata konkrét projekteken keresztül – mint a természetpozitív napelemparkokat célzó BioSolar vagy az önkormányzati fejlesztéspolitikát támogató NatureFIN – mutatja be, hogyan lehet a gyakorlatban is alkalmazni a fenntartható pénzügyi megközelítést, miközben a mesterséges intelligencia egyre nagyobb szerepet kap a természeti kockázatok értékelésében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×