Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel

Új labdákkal játsszák az Eb utolsó három mérkőzését

Az UEFA bejelentette, hogy új külsejű labdákkal játsszák a 2024-es labdarúgó Európa-bajnokság elődöntőit és a vasárnapi döntőt.

A labda sok tekintetben hasonlít a torna korábbi szakaszában használthoz, mégis más. A fehér alapot ezüst váltja fel, amely a győztesnek járó trófea színét jelképezi. A hivatalos tájékoztató szerint a labda színét speciálisan fejlesztették és tesztelték a futballistákkal annak érdekében, hogy a labda kiemelkedjen a pályán anélkül, hogy a fényt visszaverné a felületről.

Az új labda a Fussballliebe Finale nevet viseli, az első olyan, Eb-elődöntőben és -döntőben használt labda lesz, amely úgynevezett Connected Ball technológiával rendelkezik, ezáltal valós időben precíz adatokat juttat el a VAR-szobába. A mesterséges intelligenciára épített innováció hozzájárul az UEFA félig automatizált lestechnológiájához, és kulcsfontosságú a meccs közbeni döntések támogatásában, miként az volt eddig is a torna során.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×