Infostart.hu
eur:
376.99
usd:
319.41
bux:
0
2026. február 25. szerda Géza
A georgiai Hvicsa Kvarachelia ünnepli gólját a németországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában játszott Georgia-Portugália mérkőzésen a gelsenkircheni AufSchalke Arénában 2024. június 26-án.
Nyitókép: Friedemann Vogel

A georgiai futballcsoda nyomában – a szovjet idők klasszisaitól az Eb-nyolcaddöntőig

Az Európa-bajnokság eddigi legnagyobb meglepetését – pozitív értelemben – a georgiai válogatott okozta, amely vasárnap este kilenc órától története legnagyobb mérkőzését játssza Kölnben, a spanyolok ellen. Százéves grúz-georgiai futballtörténelem, magasságokkal és mélységekkel.

Ahogyan a nagyvilág sok más kikötővárosában is, Potiban is angol tengerészek ismertették meg a játékot, a XIX. és a XX. század fordulóján. Ott kezdődött az ország futballtörténete, de hamarosan eljutott a játék Tbiliszibe is. A terület akkoriban az Orosz Birodalom hoz tartozott, majd 1917 és 1922 között önálló volt. 1922-ben Grúzia – együtt Azerbajdzsánnal és Örményországgal, Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság néven – a Szovjetunió négy alapító tagköztársaságának egyike lett.

Attól kezdve 1991-ig a grúz a szovjet futball történetének részeként létezett. Mégpedig különleges részeként, mert az emlékek szerint a grúzok mindig másképpen futballoztak, mint az oroszok, vagy éppen az ukránok. Sokkal technikásabban, labdabiztosabban, kevésbé a fizikai erőre, mint inkább a rövidpasszos, kulturált játékra építve játszottak.

Valamivel több mint száz éve, 1923-ban írták ki Tbilisziben az első városi bajnokságot, akkoriban klubok még csupán elvétve léteztek a Szovjetunióban, az első „igazi” bajnokságot csak 1936-ban írták ki. Az első, hétcsapatos első osztályban még csupán orosz és ukrán egyesületek szerepeltek, az 1936-os ősziben már részt vett a Dinamo Tbiliszi is. Attól kezdve szinte mindig volt grúz a legjobbak között, noha eredményességben a tbiliszi kék-fehérek elmaradtak az orosz vagy akár az ukrán csapatok mögött.

Ugyanakkor olyan kiváló futballisták emelkedtek ki a grúz futballból, mint Borisz Pajcsadze, Vahtang Gogoberidze, vagy az 1960-ban (természetesen a szovjet válogatottal) Európa-bajnoki címet nyerő Mihail Meszhi, Szlava Metreveli és Givi Csoheli, az 1970-es világbajnokságon védő Anzor Kavazasvili, az 1972-es Európa-bajnokságon ezüstérmes Revaz Dzodzuasvili és Murtaz Hurcilava.

Hurcilava volt a szovjet válogatott első grúz csapatkapitánya.

A hetvenes évek második felének, illetve a nyolcvanas évek elejének legjobbjai, mint David Kipiani, Revaz Sengelija, Alekszandr Csivadze, Tengiz Szulakvelidze, Vitalij Daraszelija, Vlagyimir Gucajev Európa legjobb klubjai közé emelték a Dinamo Tbiliszit, a Kupagyőztesek Európa-kupája 1981-es megnyerésével. Többségük az a 21 grúz játékos közé tartozik, akik valaha tagjai lett a szovjet válogatott világbajnokságra nevezett keretének.

Nagyjából minden ötödik (18 százalék) játékos volt grúz 1958 és 1990 között a szovjet vb-keretben, csak az oroszok és az ukránok képviseltették magukat nagyobb számban. Ám Grúzia, azaz Georgia függetlenné válása után az ottani klubok nem tudták a korábbi nívót elérni, messze elmaradtak az európai elittől. Ugyanakkor több játékos is szép karriert futott be Nyugat-Európában, mint például az Ajaxnál sikereket elérő Sota Arveladze, a Manchester Cityben sikeres Giorgi Kinkladze, s főleg Kahaber Kaladze.

A politikus-labdarúgó

Kaladze az AC Milanban futballozott tíz éven keresztül, az egyetlen grúz kétszeres BL-győztes játékos. Túlélt egy családi tragédiát (öccsét, Levant, aki akkor orvostanhallgató volt, elrabolták, s váltságdíjat követeltek érte, s noha a család fizetett volna, megölték), majd sikeres politikus lett. Volt Tbiliszi főpolgármestere, energiaügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes is.

Válogatott

Bármilyen jó futballistái is voltak a georgiaiaknak, a válogatott soha nem ért el 2024 tavasza előtt a mostanihoz hasonló sikereket. A világbajnoki selejtezőkből 1998 és 2022 között egyszer sem jutott tovább, sőt, mindössze egyszer, 2002 előtt tudott legalább két csapatot megelőzni a csoportjában. (Akkor harmadik lett, éppen a magyarokat és a litvánokat maga mögé utasítva.)

Az Európa-bajnoki selejtezőkön 1996 és 2001 között hasonlóan rossz mérleggel zárt, de 2020-ban, a Nemzetek Ligája-szereplésnek tulajdoníthatóan, egyetlen győzelemre volt az Eb-részvételtől. Ám akkor, Tbilisziben, 1-0-ra kikapott Észak-Macedónia válogatottjától.

Magyar szálak

Idén sikerült megtenni az utolsó lépést is. Ismét a Nemzetek Ligája-szereplés alapján maradt versenyben a selejtezők után, amelybe egyébként a negyedik kalapból (!) sorsolták. Nem ezért, de ezzel magyarázhatóan negyedik lett a csoportjában, a nyolcaddöntős ellenfél Spanyolország, valamint Skócia és Norvégia mögött. A pótselejtezőn ellenben az NB I-ből, Mezőkövesdről, Újpestről, a Videotonból ismert Budu Zivzivadze duplájával legyőzte a luxemburgiakat, majd 120 perces gól nélküli csata után tizenegyespárbajban legyűrte a Borisz Pajcsadzéról elnevezett nemzeti stadionban a görögöket.

Zivzivadze itt van az Európa-bajnokságon, ahogyan a korábbi Ferencváros-védő, Lasa Dvali is.

Egyébként eddig összesen 24 georgiai játszott a magyar élvonalban, Zivzivadze mögött van a legtöbb mérkőzés, a második e listán Rati Alekszidze, a harmadik Giorgi Beridze.

Természetesen a mostani 26-os keretükből is a többség légiós, csak a veterán cserekapus, Giorgi Loria és a fiatal középpályás, Giorgi Citaisvili került be hazai klubból. A legerősebb öt európai bajnokságból csupán három játékost válogatott be Willy Sagnol, a korábbi Európa-bajnok francia védő, a szövetségi kapitány: Giorgi Mamardasvili a Valencia első számú kapusa, a góllövőlista élén álló Georges Mikautadze Bölöni László játékosa volt a francia Ligue 1-ben, az FC Metzben, s nem utolsósorban, hanem elsőben, Hvicsa Kvaracelija, a jelen egyik egyik legjobb európai támadó középpályása a Napoli futballistája.

Címlapról ajánljuk
A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

A Diana-botrány „semmiség” volt ehhez képest – Gálik Zoltán a brit monarchia válságáról

Őrizetbe vették hétfőn Peter Mandelsont, a brit Munkáspárt volt főideológusát az Epstein-ügyben folyó vizsgálat keretében. András volt yorki herceget – aki közeli barátságot ápolt a szexuális bűncselekmények miatt elítélt amerikai milliárdossal – több nappal korábban, február 19-én tartóztatták le hivatali visszaélés gyanúja miatt. Az ügy fejleményeiről és lehetséges következményeiről Gálik Zoltánnal, a Budapesti Corvinus Egyetem docensével beszélgettünk.

Donald Trump: korszakalkotó fordulatot értünk el – évértékelő

Donald Trump megtartotta második ciklusának első hivatalos évértékelő beszédét (State of the Union address) a Kongresszus két háza előtt. Az amerikai elnök rekordhosszúságú beszédében határozott védelmébe vette második elnöki ciklusának első évét, „korszakos fordulatot” emlegetve.
inforadio
ARÉNA
2026.02.25. szerda, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

Pont mire megtörtént az áttörés, fel kellett függeszteni a programot: így lett a kkv-vezetők kedvence az új tőkefinanszírozás

A Demján Sándor Tőkeprogramba érkező új igényléseket január közepén fel kellett függeszteni, mivel rohamosan fogy a rendelkezésre álló keretösszeg, a vállalatok érdeklődése viszont nem lankad. A program népszerűsége sokakat meglephetett, hiszen a magyar kkv-finanszírozási struktúra jellemzően igen hitel-túlsúlyos, a tőkebevonástól több vállalatvezető ódzkodott. A kedvező feltételek, illetve a kereskedelmi- és iparkamarai háttér ugyanakkor sokakat meggyőzhetett a tőkefinanszírozás létjogosultságáról. A cégek jellemzően kapacitásbővítésre és adatvezérelt, digitális technológiai fejlesztésekre fordítják a tőkebefektetést, amellyel felgyorsíthatják növekedésüket és javíthatják a termelékenységüket. Az eddigi eredmények alapján megfontolandó a program folytatása, hiszen nélküle akár beruházások maradhatnak el, pedig – miután általánosan kezd megváltozni a tőkebevonással kapcsolatos vélekedés – rengeteg megvalósításra váró terv van még a kkv-k fiókjában. A Portfolio Bánfi Zoltánt, az MKIK Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatóját kérdezte a program eredményeiről, a tőkefinanszírozás előnyeiről, és a forrásoknövelés elmaradásának kockázatairól.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×