eur:
397.56
usd:
367.49
bux:
89971.53
2025. március 21. péntek Benedek
A georgiai Hvicsa Kvarachelia ünnepli gólját a németországi labdarúgó Európa-bajnokság F csoportja harmadik fordulójában játszott Georgia-Portugália mérkőzésen a gelsenkircheni AufSchalke Arénában 2024. június 26-án.
Nyitókép: Friedemann Vogel

A georgiai futballcsoda nyomában – a szovjet idők klasszisaitól az Eb-nyolcaddöntőig

Az Európa-bajnokság eddigi legnagyobb meglepetését – pozitív értelemben – a georgiai válogatott okozta, amely vasárnap este kilenc órától története legnagyobb mérkőzését játssza Kölnben, a spanyolok ellen. Százéves grúz-georgiai futballtörténelem, magasságokkal és mélységekkel.

Ahogyan a nagyvilág sok más kikötővárosában is, Potiban is angol tengerészek ismertették meg a játékot, a XIX. és a XX. század fordulóján. Ott kezdődött az ország futballtörténete, de hamarosan eljutott a játék Tbiliszibe is. A terület akkoriban az Orosz Birodalom hoz tartozott, majd 1917 és 1922 között önálló volt. 1922-ben Grúzia – együtt Azerbajdzsánnal és Örményországgal, Kaukázusontúli Szovjet Szocialista Köztársaság néven – a Szovjetunió négy alapító tagköztársaságának egyike lett.

Attól kezdve 1991-ig a grúz a szovjet futball történetének részeként létezett. Mégpedig különleges részeként, mert az emlékek szerint a grúzok mindig másképpen futballoztak, mint az oroszok, vagy éppen az ukránok. Sokkal technikásabban, labdabiztosabban, kevésbé a fizikai erőre, mint inkább a rövidpasszos, kulturált játékra építve játszottak.

Valamivel több mint száz éve, 1923-ban írták ki Tbilisziben az első városi bajnokságot, akkoriban klubok még csupán elvétve léteztek a Szovjetunióban, az első „igazi” bajnokságot csak 1936-ban írták ki. Az első, hétcsapatos első osztályban még csupán orosz és ukrán egyesületek szerepeltek, az 1936-os ősziben már részt vett a Dinamo Tbiliszi is. Attól kezdve szinte mindig volt grúz a legjobbak között, noha eredményességben a tbiliszi kék-fehérek elmaradtak az orosz vagy akár az ukrán csapatok mögött.

Ugyanakkor olyan kiváló futballisták emelkedtek ki a grúz futballból, mint Borisz Pajcsadze, Vahtang Gogoberidze, vagy az 1960-ban (természetesen a szovjet válogatottal) Európa-bajnoki címet nyerő Mihail Meszhi, Szlava Metreveli és Givi Csoheli, az 1970-es világbajnokságon védő Anzor Kavazasvili, az 1972-es Európa-bajnokságon ezüstérmes Revaz Dzodzuasvili és Murtaz Hurcilava.

Hurcilava volt a szovjet válogatott első grúz csapatkapitánya.

A hetvenes évek második felének, illetve a nyolcvanas évek elejének legjobbjai, mint David Kipiani, Revaz Sengelija, Alekszandr Csivadze, Tengiz Szulakvelidze, Vitalij Daraszelija, Vlagyimir Gucajev Európa legjobb klubjai közé emelték a Dinamo Tbiliszit, a Kupagyőztesek Európa-kupája 1981-es megnyerésével. Többségük az a 21 grúz játékos közé tartozik, akik valaha tagjai lett a szovjet válogatott világbajnokságra nevezett keretének.

Nagyjából minden ötödik (18 százalék) játékos volt grúz 1958 és 1990 között a szovjet vb-keretben, csak az oroszok és az ukránok képviseltették magukat nagyobb számban. Ám Grúzia, azaz Georgia függetlenné válása után az ottani klubok nem tudták a korábbi nívót elérni, messze elmaradtak az európai elittől. Ugyanakkor több játékos is szép karriert futott be Nyugat-Európában, mint például az Ajaxnál sikereket elérő Sota Arveladze, a Manchester Cityben sikeres Giorgi Kinkladze, s főleg Kahaber Kaladze.

A politikus-labdarúgó

Kaladze az AC Milanban futballozott tíz éven keresztül, az egyetlen grúz kétszeres BL-győztes játékos. Túlélt egy családi tragédiát (öccsét, Levant, aki akkor orvostanhallgató volt, elrabolták, s váltságdíjat követeltek érte, s noha a család fizetett volna, megölték), majd sikeres politikus lett. Volt Tbiliszi főpolgármestere, energiaügyi miniszter és miniszterelnök-helyettes is.

Válogatott

Bármilyen jó futballistái is voltak a georgiaiaknak, a válogatott soha nem ért el 2024 tavasza előtt a mostanihoz hasonló sikereket. A világbajnoki selejtezőkből 1998 és 2022 között egyszer sem jutott tovább, sőt, mindössze egyszer, 2002 előtt tudott legalább két csapatot megelőzni a csoportjában. (Akkor harmadik lett, éppen a magyarokat és a litvánokat maga mögé utasítva.)

Az Európa-bajnoki selejtezőkön 1996 és 2001 között hasonlóan rossz mérleggel zárt, de 2020-ban, a Nemzetek Ligája-szereplésnek tulajdoníthatóan, egyetlen győzelemre volt az Eb-részvételtől. Ám akkor, Tbilisziben, 1-0-ra kikapott Észak-Macedónia válogatottjától.

Magyar szálak

Idén sikerült megtenni az utolsó lépést is. Ismét a Nemzetek Ligája-szereplés alapján maradt versenyben a selejtezők után, amelybe egyébként a negyedik kalapból (!) sorsolták. Nem ezért, de ezzel magyarázhatóan negyedik lett a csoportjában, a nyolcaddöntős ellenfél Spanyolország, valamint Skócia és Norvégia mögött. A pótselejtezőn ellenben az NB I-ből, Mezőkövesdről, Újpestről, a Videotonból ismert Budu Zivzivadze duplájával legyőzte a luxemburgiakat, majd 120 perces gól nélküli csata után tizenegyespárbajban legyűrte a Borisz Pajcsadzéról elnevezett nemzeti stadionban a görögöket.

Zivzivadze itt van az Európa-bajnokságon, ahogyan a korábbi Ferencváros-védő, Lasa Dvali is.

Egyébként eddig összesen 24 georgiai játszott a magyar élvonalban, Zivzivadze mögött van a legtöbb mérkőzés, a második e listán Rati Alekszidze, a harmadik Giorgi Beridze.

Természetesen a mostani 26-os keretükből is a többség légiós, csak a veterán cserekapus, Giorgi Loria és a fiatal középpályás, Giorgi Citaisvili került be hazai klubból. A legerősebb öt európai bajnokságból csupán három játékost válogatott be Willy Sagnol, a korábbi Európa-bajnok francia védő, a szövetségi kapitány: Giorgi Mamardasvili a Valencia első számú kapusa, a góllövőlista élén álló Georges Mikautadze Bölöni László játékosa volt a francia Ligue 1-ben, az FC Metzben, s nem utolsósorban, hanem elsőben, Hvicsa Kvaracelija, a jelen egyik egyik legjobb európai támadó középpályása a Napoli futballistája.


VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.24. hétfő, 18:00
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet vezetője
Závecz Tibor a Závecz Research Piac- és Társadalomkutató Intézet ügyvezetője
Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Trump szerint nagyon közel az amerikai–ukrán alku, gázállomást támadott Ukrajna – Háborús híreink pénteken

Donald Trump amerikai elnök csütörtökön bejelentette, hogy az Egyesült Államok hamarosan ásványkincsekkel és természeti erőforrásokkal kapcsolatos megállapodást ír alá Ukrajnával. Az ukrán hadsereg jelentése szerint csapást mértek egy nemrég bezárt gázszivattyú- és mérőállomásra a Kurszki területen található Szudzsánál, amelyet az orosz erők az elmúlt héten foglaltak vissza az ukrán csapatoktól. A szudzsai állomás volt az egyetlen pont, amelyen keresztül az orosz gáz Ukrajnán keresztül Európába jutott, de idén januártól már ott sem megy gáz. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború aktualitásaival.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×