Infostart.hu
eur:
379.6
usd:
321.81
bux:
133311.7
2026. február 4. szerda Csenge, Ráhel
Oscar Piastri, a McLaren ausztrál versenyzője a Forma-1-es autós gyorsasági világbajnokság Miami Nagydíjának sprintfutamán a floridai Miami Gardensben 2025. május 3-án.
Nyitókép: MTI/EPA/Cristobal Herrera Ulashkevich

Titkok, turpisságok – ezért verheti tönkre a teljes Forma–1-es mezőnyt a McLaren

A Forma–1 nemcsak a pilóták nagy csatáiról szól, hanem ugyanennyire fontos az is, a háttérben hogyan dolgoznak és milyen újításokkal rukkolnak ki a mérnökök – mondta az InfoRádióban a Motorsport Online főszerkesztője. Vámosi Péter részletesen beszélt azokról az újításokról, amelyek akár fél vagy egy másodpercnyi előnyt is jelenthetnek a McLaren pilótáinak az üldözőkkel szemben.

Hetek óta találgatja a Forma–1-es szaksajtó, hogy miért van – különösen forró aszfalton – komoly fölényben a McLaren a riválisokhoz képest. Egyes szakértők szerint a wokingiak autója kezeli a legjobban a gumikat, részben a fékhűtésnek köszönhetően, a háttérben pedig akár halmazállapot-váltó anyagok is állhatnak. A német Auto Motor und Sport arról ír, hogy a Miami Nagydíj bebizonyította, a McLaren sikerének kulcsa nem csupán az aerodinamikai leszorítóerőben keresendő. A cikkben egyebek mellett kitérnek arra is, hogy a McLaren szerelői látványosan takargatták a boxutcában a fékhűtési rendszert. A szabályok szigorúan korlátozzák a fékhűtők külső kialakítását, de a belső légáramlás és anyaghasználat szabadon választható.

Egy egyetemi kutató a YouTube-on osztotta meg elméletét azzal kapcsolatban, hogy minek köszönheti óriási előnyét a brit istálló. Martin Buchan a fázisváltó anyagokról írta doktori disszertációját, vagyis képben van a körülményekkel. Úgy véli, a McLaren-autóknál a fékhűtő rendszerben feltehetően egy különleges anyag található, amely halmazállapot-változásakor szabályozza a hőátadást. A német lap pedig felidézte, hogy a tavalyi Osztrák Nagydíjon a Red Bull hőmérséklet-érzékelőkre panaszkodott a McLaren fékhűtőin.

A Motorsport Online főszerkesztője az InfoRádióban úgy fogalmazott, bizonyos értelmezésbeli különbségekkel lehet előnyöket szerezni, a McLaren pedig összességében nem tett olyat, amit ne engedne meg a szabályzat. Úgy véli, éppen az ilyen apróságok miatt lehet szeretni a Forma–1-et, mert fény derül arra, milyen nagy előrelépés érhető el a mérnöki zsenialitásnak köszönhetően. Az F1 ugyanis nemcsak a pilóták parázs küzdelmeiről szól, hanem ugyanennyire fontos az is, hogy a háttérben a csapat hogyan dolgozik, milyen újításokkal rukkol ki.

Vámosi Péter felhívta a figyelmet, hogy a Spanyol Nagydíjtól (május 30.–június 1.) kisebb változtatást vezet be a Nemzetközi Automobil Szövetség (FIA). A barcelonai versenyhétvégétől ugyanis új teszteknek vetik alá az F1-es autók első szárnyait, jelentősen csökkentve azok megengedett hajlékonyságát. A cél, hogy a csapatok ne használhassák ki a jelenlegi vizsgálatok határait túlfeszítő megoldásokat.

A szakíró megjegyezte: egy ilyen változtatásnak mindig vannak nyertesei és vesztesei, és az is érdekes kérdés, hogy mennyire korrekt szezon közben belenyúlni a szabályokba. Mint mondta, „ez a játék is a Forma–1 része”, a csapatok nem tehetnek mást, minthogy alkalmazkodnak a körülményekhez.

Vámosi Péter szerint a McLaren mérnökei nagyot újítottak, ami a versenypályákon adott esetben

akár fél vagy egy másodpercnyi előnyt is jelenthet a számukra az üldözőkhöz képest, főleg ha nagy a forróság.

Nagyon úgy tűnik, hogy a gumikezelésben a wokingi csapat sokat ver a mezőnyre.

A Motorsport Online főszerkesztője hozzátette: a mérnöki „turpisságok” általában utólag derülnek ki, vagy előfordul az is, hogy egy nagyon régi megoldást hoznak vissza a csapatok. Felidézte, hogy az 1980-as évek elején azért volt nagyon jó a Brabham BMW turbója, mert „eléggé érdekes oktánszáma volt” a szakmai körökben csak „Hitler-benzinnek” nevezett üzemanyagnak. Vámosi Péter felelevenítette, hogy egyszer tankolás közben rácsöppent Nelson Piquet ruhájára ez a benzin, és konkrétan megégette.

Megjegyezte: az F1-ben minden tized- és századmásodpercért küzdenek a csapatok, „szinte semmi sem számít, amit nem vesznek észre” az ellenőrök vagy a szabályalkotók, folyamatosan kísérletezgetnek a mérnökök. Persze néha lebuknak, és ennek viselni kell a következményeit. Az 1997-es Forma–1-es szezon derekán például egy éles szemű fotós, Darren Heath szúrta ki, hogy Mika Häkkinen McLarenjének fékjei a kanyarok közepén narancssárgán izzanak. A McLaren egyik mérnöke azt találta ki, hogy

felszerelnek egy extra fékrendszert a hátsó kerekekhez.

Beépítettek egy plusz munkahengert, amit egy fékcső segítségével kötöttek össze a nyereggel, így amikor Häkkinenék megnyomták a rendes fékpedált, mindkét kereket lefékezték, de ha megnyomták az új pedált, akkor csak a jobb hátsó fék aktiválódott. Az újításnak köszönhetően Mika Häkkinen és David Coulthard nagyjából fél másodperccel lett gyorsabb. „Zseniális dolog volt, de amint lebuktak, azonnal betiltották. A McLaren másképp értelmezte a szabályt, ami önmagában nem lett volna gond, de egy negyedik pedál azért eléggé feltűnő dolog, így egyértelmű volt, mi lesz a következmény” – mondta Vámosi Péter.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Olekszij Anton: kritikus az energetikai helyzet Kijevben

Ismét komoly csapást mért Oroszország Ukrajna fontos energetikai létesítményeire. A keddi támadás után több városban, így Kijevben is rendkívüli áramkorlátozás lépett életbe. Az energetikáért felelős miniszter kritikusnak nevezete Kijev energiaellátási helyzetét. Olekszij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban elmondta: Ukrajna még helyre tudja állítani a sérült létesítményeket, de a lakosság egyre nehezebben viseli a fűtés- és áramkimaradásokat, helyenként már demonstrációkat is tartanak emiatt.

Szakértő: Európa nagyon is megérezné, ha India leállna az orosz olajbeszerzéssel

Az amerikai elnök megállapodott az indiai miniszterelnökkel arról, hogy 25-ről 18 százalékra csökkenti az Egyesült Államok az indiai árukra kivetett vámokat, noha India nem pont ugyanúgy fogalmaz a megállapodásról. Újdelhi ugyanekkor az EU-val is jelentős megállapodást kötött. Az összefüggésekről Trembeczki Zsolt, a Magyar Külügyi intézet kutatója beszélt az InfoRádióban.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×