Infostart.hu
eur:
367.74
usd:
323.49
bux:
149155.36
2026. szeptember 28. hétfő Vencel
Golovin Vlagyimir, a magyar válogatott szövetségi kapitánya a női kézilabda Eurokupa 6. fordulójában játszott Magyarország - Ausztria mérkőzésen a győri Audi Arénában 2024. április 6-án. A magyar válogatott 36-30-ra győzött.
Nyitókép: MTI/Krizsán Csaba

Sírók és nevetők - Kijelölték az olimpiára utazó női kézilabda-válogatott keretét

Két balátlövő, Szöllősi-Zácsik Szandra és Juhász Gréta, valamint egy jobbszélső, Faluvégi Dorottya maradt ki a magyar női kézilabda-válogatott olimpiai keretéből.

A magyar szövetség (MKSZ) közösségi oldalán pénteken megjelent videóban Golovin Vlagyimir szövetségi kapitány elmondta, hogy a kerettagok közül a kapus Szemerey Zsófia, a beálló Pásztor Noémi és a balátlövő Kácsor Gréta tartalék lesz.

Szöllősi-Zácsik szeptember végén keresztszalag-szakadás miatt térdműtéten esett át, azóta nem játszott tétmérkőzést, de már teljesen felépült a sérüléséből, ezért került be a 20 fős keretbe.

A párizsi olimpia kézilabdatornáján a csapatokat 14 játékos és három tartalék alkotja. Előbbiek az olimpiai faluban, utóbbiak azon kívül, szállodában laknak majd.

A női csapat 17 játékossal folytatja a felkészülést. Előbb jövő kedden reggel 9-től Roglán, majd szombaton Győrben játszik edzőmérkőzést a szlovénokkal, július 19-én Stuttgartban pedig a házigazda németekkel találkozik. Az ötkarikás tornát július 25-én kezdi a házigazda és címvédő franciákkal szemben. Utána Brazília, Angola, Spanyolország és Hollandia lesz az ellenfél a csoportkörben, ahonnan az első négy helyezett jut a negyeddöntőbe.

"Második hete dolgozunk együtt, nagyon jó formában vannak a lányok, így nehéz volt a döntés a szakmai stábbal együtt, de 17 fősre kellett szűkítenünk a keretet" - idézi az MKSZ sajtóközleménye Golovint.

Hozzátette, a játékosoknak és az edzői stábnak sem volt egyszerű pillanat a kerethirdetés, hiszen mindenki ott akar lenni az olimpián. Sok szempontból megvizsgálták, melyik összetételben lenne a legjobb a csapat.

A magyar női kézilabda-válogatott olimpiai kerete:

kapusok:

Böde-Bíró Blanka (Ferencváros), Janurik Kinga (Ferencváros), Szemerey Zsófia (Metz HB, francia, tartalék)

jobbszélső:

Győri-Lukács Viktória (Győr)

jobbátlövők:

Klujber Katrin (Ferencváros), Albek Anna (Mosonmagyaróvár), Papp Nikoletta (SCM Gloria Buzau, román)

irányítók:

Vámos Petra (Metz HB, francia), Debreczeni-Klivinyi Kinga (Budaörs), Simon Petra (Ferencváros)

beállók:

Bordás Réka (Ferencváros), Füzi-Tóvizi Petra (Debrecen), Pásztor Noémi (Neptunes de Nantes, francia, tartalék)

balátlövők:

Kuczora Csenge (Thüringer HC, német), Kácsor Gréta (Gloria Bistrita-Nasaud, román, tartalék)

balszélsők:

Márton Gréta (Ferencváros), Szöllősi-Schatzl Nadine (Budaörs)

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter napirend előtt a parlamentben a mentelmi jogok kiadása és Seszták Miklós őrizetbe vétele után

Hankó Balázs átadta a magyar kultúra kasszáját a Fidesznek és Fidesz-közeli celebeknek, és szétosztották maguk között. Seszták Miklós volt miniszter sokmilliárd forint kenőpénzt kapott. Az ilyen ügyek miatt kulcsfontosságú, ki lesz a legfőbb ügyész – mondta Magyar Péter kormányfő az Országgyűlésben, immár saját mentelmi joga felfüggesztettségének tudatában.
inforadio
ARÉNA
2026.09.29. kedd, 18:00
Cseh Gergő Bendegúz
történész, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója
A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

A ferencvárosi tömbrehabilitációtól a Bosnyák téri falanszterig: hol siklott ki a hazai városfejlesztés?

Az elmúlt évek hazai beruházáspolitikai gyakorlatát elemző cikksorozatunk első részében azt vizsgáltuk, miért van szükség beruházáspolitikai fordulatra, és milyen elvek mentén érdemes kialakítani az új kereteket. Ebben a cikkben a köz- és magánszféra együttműködésének hazai gyakorlatát vizsgáljuk városfejlesztési nézőpontból. Bemutatjuk, hogyan változott a köz- és magánszféra szerepe a kétezres évektől napjainkig, és milyen eredményekhez vezettek az eltérő fejlesztési modellek. Ehhez számos esetben konkrét hazai beruházások, fejlesztések példáit hívjuk segítségül. Az összkép vegyes, a diagnózis azonban egyértelmű: Magyarországon nem alakult ki az a városfejlesztési gyakorlat, amelyben a közszféra a szabályozás mellett előkészíti a fejlesztéseket, és ezzel ösztönzi, illetve formálja a piacot. Ennek hiányában a magánfejlesztések sok esetben összefüggő városrészek helyett zárt lakóparkokat hoztak létre, miközben az állami források jelentős része komplex területfejlesztések előmozdítása helyett egyedi nagyberuházásokra jutott.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×