Az utánpótlás fejlesztése állt a középpontban a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) Telkiben tartott pénteki közgyűlésén, amelyen Csányi Sándor elnök lázas betegsége miatt nem vett részt.

A főbb megállapítások:

• Az NB I-ben pénzzel ösztönzik az U21-esek játszatását, az NB II-ben és III-ban viszont kötelező szabályok jönnek.
• Javítani kell egyes VAR-döntési időkön.
• Szigorodni fognak a szurkolói beengedés feltételei a válogatott meccsekre, a vénaszkenner is szóba jöhet.

Kevés 21 éven aluli tehetség játszik

Az elnöki beszámolót Csányi távollétében Vági Márton főtitkár tartotta, aki jelezte, "a szokottnál is tényszerűbb és szárazabb" lesz, kritikát nem gyakorol, azt majd az elnök teszi meg, aki az európai szövetség 55 tagországának nyolcadik legrégebben regnáló vezetője.

A Teret a tehetségnek címet viselő előadásból legfontosabb változásként az derült ki, hogy az élvonalban "erős pénzügyi ösztönzés lesz" arra vonatkozóan, hogy legalább egy U21-es labdarúgó pályán legyen. A másodosztályban viszont kötelező lesz egy U20-as, az NB III-ban pedig egy U19-es futballista szerepeltetése. Erre azért van szükség, mert a Magyarországgal azonos méretű országokhoz - például Dánia, Szlovákia, Horvátország, Ausztria - képest kevés 21 éven aluli tehetség játszik az OTP Bank Ligába. A cél az lenne, hogy egy akadémiai csapat 21 tagjából legalább három eljusson az élvonalig.

Vági Márton ebben a témakörben tolmácsolta Csányi Sándor üzenetét, miszerint

12 év kiemelt kormányzati támogatás és az MLSZ szakmai segítsége után joggal elvárható, hogy 33 mérkőzésből 20-22 találkozón szerepeljen utánpótláskorú labdarúgó.

A főtitkár hangsúlyozta, az utánpótlásnak meg kell adni a rangját azzal, hogy a legjobb minőségű szakemberek kerüljenek oda, őket pedig meg kell becsülni. Az MLSZ szorosabb kapcsolattartásra törekszik a klubokban dolgozó edzőkkel, már csak azért is, mert - példaként említve - helytelennek tartja, ha egy U13-as csapatnál a győzelem a legfontosabb, s ezért túlzottan defenzív futballra nevelik a fiatalokat.

A sportvezető kiemelte, az utánpótlásban érzékelhető fejlődést mutat az a tény, hogy 2016 óta az elitkört mindig minden korosztály elérte mindkét nemnél, míg korábban ez nem volt törvényszerű. A Bozsik-programról elhangzott, hogy

• 3300 intézményből
• 31 ezer lány és
• 83 ezer fiú

vesz részt benne.

Pénzügyek, TAO, oltottsági arány

"Rendben vagyunk pénzügyileg, rendkívül stabil a gazdálkodásunk. A kumulált eredmény 9 milliárd felett van, ha realizálódik a 2022-es terv, akkor ez az összeg 10 milliárd fölé nő" - jelentette ki Vági.

A TAO-jelentésből kiderült, hogy

• 1935-ből 1420 pályázatot fogadtak el, illetve
• ugyanúgy 45,7 milliárd volt a felhasználható keret, mint egy évvel korábban,

ebből

• 15,1 milliárdot ingatlanfejlesztésre,
• 30,6 milliárdot működési támogatásra

fordítottak. A tájékoztatóban elhangzott, 68 százalék az ellenőrzöttség és az esetek négy százalékában tártak fel szabálytalanságot, ennek eredményeként

29 sportszervezettel szemben tettek feljelentés költségvetési csalás gyanúja miatt, 14-et pedig egy-három évre kizártak a pályázatból.

Az infrastrukturális fejlesztések kapcsán Vági azt mondta, a telki edzőközpont megújult, amíg a koronavírus-járvány miatt zárva tartott, s ez folytatódik majd idén is. Hozzátette, 2010-től 1348 új pálya létesült, 2784-et pedig felújítottak. A Budapest-program idén befejeződik, így mostantól építés helyett a már tíz éve megépített pályák felújítása kezdődik.

"Csányi Sándor kifejezetten köszöni a kluboknak, hogy végig fegyelmezetten betartották a járványügyi intézkedéseket. Nekik köszönhető, hogy a magyar futball el tudta kerülni a pandémia súlyos következményeit" - mondta Vági, aki megjegyezte,

13 ezer tesztet végeztek, az oltottsági arány 85 százalékos a profik között,

ennek nyomán az NB I-ben csupán egy, az NB II-ben pedig három meccs maradt el.

Vági kiemelte még, hogy a Ferencváros sorozatban háromszor csoportkörbe jutott a Bajnokok Ligájában vagy az Európa-ligában. Megemlítette a csak magyarokkal felálló Paks élvezetes, gólerős játékát, illetve jelezte, hogy az OTP Bank Liga gólátlaga európai szinten magasnak tekinthető, a jelenlegi szezonban 2,79. Az élvonal fejlődését mutatja, hogy a 2014-15-ös szezonban még csak 39, jelenleg pedig 55 külföldi válogatott labdarúgó játszik Magyarországon.

VAR-ügyek

"A VAR pontossága 97,4 százalékos, a súlyos hibák száma 77 százalékkal csökkent, a meccsek 62 százalékán nem kellett beavatkozni. A döntési idő átlaga nemzetközi szinten jó, de törekszenek az olykor 4-5 perces esetek csökkentésére" - mondta a videobíró használatáról Vági.

Szigorúbb beengedés a válogatott meccsekre

A válogatott előrelépését a tavalyi Eb-szereplés mellett abban látja az MLSZ, hogy a Nemzetek Ligájában sikerült az A divízióba jutni, ahol a kontinens 16 legjobbja szerepel.

A szurkolók kapcsán viszont jelezte, szigorúbb beengedést kell kidolgozni, mert az UEFA és a FIFA is két-két zárt kapus meccset rendelt el, abból egyet-egyet felfüggesztve. Vági hangsúlyozta, az elnök nyitott a tárgyalásra a szurkolókkal. A Nemzeti Sport tudósítása szerint a vénaszkenner is szóba jöhet megoldásként.

"A tavalyi Európa-bajnokság négy budapesti mérkőzésén 235 ezren voltak, csak a magyar fővárosban volt telt ház, a közönség 58 százaléka magyar volt" - összegezte a rendezést a főtitkár, aki megjegyezte, 2023-ban az Európa-liga fináléját és a 16 csapatos U17-es Eb-t rendezik Magyarországon.

A 75-ből megjelent 54 küldött egyhangúlag elfogadta a tavalyi beszámolókat, az idei terveket és az alapszabály-módosításokat.