Máté Pál, a Sport1 TV főszerkesztője a kétnapos eseményen - amelyre Váczi János alpolgármester kezdeményezésére Budapest XII. kerületében került sor - azt mondta: a magyar sportnak nagyon sokat ártott, hogy 2002-2003 környékén eltűntek a sporthírek a kereskedelmi televíziók híradójából, ennek a mesterséges visszaépítése most a sportmédia egyik legfontosabb feladata.

Héder Barna, az M4 Sport közelmúltban kinevezett sportigazgatója hozzátette: sajnálatos, hogy lassan egy generáció nőtt úgy fel, hogy a kereskedelmi tévékben nem látott sporthíreket.

Több előadó is úgy vélekedett, hogy a magyar vonatkozású sporteseményekre fókuszáló M4 Sport megjelenése jelentősen átalakította a hazai sportmédiapiacot. Faragó András, a Digi Sport felelős szerkesztője szerint az átalakulás hatása már érezhető, például abban, hogy a Sport Klub a sportközvetítések helyett a szórakoztató műsorok irányába mozdult el.

Több hazai sportszövetség - kajak-kenu, jégkorong, kézilabda - képviselői egyetértettek abban, hogy a sportágak számára a tévés megjelenés nem elsősorban a médiajogok értékesítésért kapott pénz miatt fontos, hanem inkább a figyelemfelkeltés, az utánpótlásbázis kiszélesítése, valamint a márkaépítés miatt. A kézilabda-szövetség például 110 millió forintot kap a mostani bajnoki idény mérkőzéseinek közvetítéséért, a jégkorong pedig ennek csak a töredékét.

Vörös Csilla, a Nielsen Közönségmérés Kft. ügyvezető igazgatója előadásában megerősítette Héder Barnát abban, hogy 2015 legnézettebb sporteseménye a magyar-norvég labdarúgó Európa-bajnoki pótselejtező visszavágó volt, amelyet 3 millió 137 ezren követtek nyomon a tévén keresztül. A második helyen a magyar-görög Eb-selejtező, a harmadikon a Forma 1-es Magyar Nagydíj szerepelt a tavalyi nézettségi rangsorban. Vörös Csilla hozzáfűzte: ma már 12 magyar nyelvű sportcsatorna működik, amelyeken elsősorban az élő közvetítések érdeklik a nézőket, és a sportműsorokban a Magyarországon hirdető cégek 63 százaléka jelent meg megrendelőként.

Szabó Gábor, az Eurosport vezető kommentátora szerint hatalmas kiaknázatlan lehetőségek vannak még a magyar sportolók imázsépítésében.

Az olimpiai bajnok Gergely István, Szilágyi Áron és Berki Krisztián, valamint a kézilabdázó Nagy László is egyetértett abban, hogy a sikeres sportolóknak szükségük van olyan igazi menedzserekre, akik megszervezik a médiaszerepléseiket, mert ha ezeket a feladatokat maguk végzik, az előbb-utóbb a teljesítményük rovására megy.

Szabó Tünde, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) sportért felelős államtitkára arról beszélt, hogy amióta a kormány 2010-ben stratégiai ágazattá tette a sportot, a bevezetett intézkedések hatására öt százalékról több mint tizenöt százalékra nőtt a rendszeresen sportoló emberek száma. Megjegyezte, átalakult a sport támogatása is, ami lehetővé tette a sportlétesítmények fejlesztését is, hiszen ezen a téren óriási a lemaradás.

Az államtitkár kitért arra is, hogy a sportot érintő társaságiadó-kedvezmény (tao) bevezetése óta a látvány-csapatsportágakban 260 ezerről 350 ezerre emelkedett az igazolt versenyzők száma, és a növekedés elsősorban az utánpótláskorú sportolók között jelentős. A tao jelenlegi rendszere 2017 júniusában véget ér, de már dolgoznak a tao 2-n, amelynek célterülete az utánpótlást szolgáló sportlétesítmények fenntartása lesz.

Szabó Tünde hangsúlyozta, hogy az előttünk álló időszakban folytatódnak a már bevált programok, támogatási formák, és kiemelte a mindennapos testnevelés fontosságát. A legnagyobb feladatok között említette a Testnevelési Egyetem fejlesztését, a szabadidősport fokozott támogatását, a sporttörvény módosítását, az új nemzeti sportstratégia, szükség esetén egy új sportörvény megalkotását, a nemzeti sportinformációs rendszer elindítását és működtetését, a sportdiagnosztikai labor fejlesztését és a táplálékkiegészítő-bevizsgáló laboratórium létrehozását.