"Az egész folyamat akkor kezdődött számunkra, amikor a Nemzetközi Olimpiai Bizottság úgy döntött, hogy megszavazza az Agenda 2020-at. Ennek sok olyan tartalmi eleme van, ami feljogosított minket arra, hogy kezdjünk el gondolkozni a pályázaton egy olimpia rendezésére . A szándék akkor válik valósággá, amikor beérkezik a szándéknyilatkozat a Nemzetközi Olimpiai Bizottsághoz, majd ellátogatnak a pályázó országba és megnézik, megvan-e a társadalmi támogatottság és beemelhetik a potenciális pályázók sorába a várost" - mondta Borkai Zsolt.
Bienerth Gusztáv hozzátette: a szándéknyilatkozatot 2015. szeptember 15-ig kell eljuttatni a NOB-hoz. Ez csak a hivatalos jelentkezés a részvételi szándékról, utána elindul az eljárás, amelynek nyomán a tényleges döntést 2017. szeptemberében hozzák meg.
"105 személy dönt a kérdésről, igazából senki nem tudja, milyen indítékok alapján. Én azt gondolom, hogy Hamburgnak nem előny, hogy a Nemzetközi Olimpiai Bizottság elnöke német" - jegyezte meg Bienerth Gusztáv.
A tavaly decemberben elfogadott Agenda 2020 az egyik fő érv Magyarország mellett - hangsúlyozta Borkai Zsolt.
"Eddig mi felelünk meg annak az Agenda 2020-nak, ami arról szól, hogy kisebb városok, országok is rendezhetnek olimpiát" - hangsúlyozta a MOB elnöke.
Bienerth Gusztáv hozzátette, hogy az ismert jelentkező városok: Boston, Párizs, Róma, Hamburg, Budapest.
Borkai Zsolt az Arénában arról is beszélt, hogy az idei és a jövő évi költségvetésben jelentős változások a pályázati szándék miatt nem lesznek.
A 2024-es olimpia elnyerését kell megcélozni, de már az elmúlt hónapok konzultációja is sokat jelent az országnak - mondta Borkai Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke.
Bienerth Gusztáv szerint a már elindult folyamat előnyei lépésről lépésre jelentkeznek.
"Az út, a pályázat önmaga olyan előnyöket hoz az ország és a főváros számára, ami nem elhanyagolható, de a cél 2017-ben a dobogó legfelső fokára állni, hogy Budapest legyen a házigazdája a 2024-es olimpiának" - hangsúlyozta.
Borkai Zsolt szerint nemcsak Budapestnek, hanem az egész országnak sokat jelentene a rendezés.
"A nemzeti olimpiai bizottság és az adott város pályázik. Ez azt jelenti, hogy a központi helyeknek: az olimpiai falunak, az épületegységek többségének a pályázó városban kell lenniük, de el lehet vinni egy-egy versenyt vidékre. Az ügy attól lesz nemzeti, hogy nem csak és kizárólag egy adott városra koncentrálódik, hanem az adott országra. Ez fontos Magyarország szempontjából, hiszen amíg kétmillió ember él Budapesten, addig nyolc vidéki településeken. Õk megkérdezhetik, nekik milyen hasznuk lesz az olimpiából. Jó döntése volt a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak, hogy kibővíti a helyszínt, hogy egész országban rendezhető az olimpia. Ez az emberek hozzáállását javítja, jobban magukénak érzik, ha Budapest központtal Magyarország rendez egy olimpiát."
Az olimpiai megvalósíthatósági tanulmány alapján a nemzetgazdaság többletjövedelme 1100 milliárd forintra becsülhető, a szükséges befektetés összege pedig 774 milliárd forintra tehető - 3 százalékos éves GDP növekedés mellett.
Hanganyag: Exterde Tibor, Farkas Dávid




