Amint véget ért az impozáns, lehengerlő, sokak számára örökké emlékezetes ceremónia helyi idő szerint hajnali 1 órakor, a sok rendőr és rendező pazarul vezényelte a tömeget a kijáratok és a tömegközlekedési eszközök felé. Sehol nem alakult ki veszélyhelyzet, nem volt "tömegnyomor", és mindenki szépen várt a sorára, senki nem volt ideges.

A hullámzó tömeget szakaszokban terelték, szükség esetén időben megállították, és ha kellett, a csoportok között üres tereket hagytak, senki nem tudta utolérni az előtte lévő áradatot.

A vonatok, buszok, metrók peronjaira mindig csak annyi embert engedtek be, amennyi még nem volt veszélyes. A mozgássérülteknek, a kerekesszékkel érkezőknek sem volt semmi panaszuk. Az Olimpiai Stadion melletti állomáson például előre szóltak, hogy pontosan melyik ajtónál vannak kerekesszékesek, és amikor beérkezett a vonat, már ott - a megadott helyen - várták őket a speciális segítők.