Nyolc hónapnyi munkával sikerült megmenteni a Pannonhalmi Főapátsági Könyvtár állományát a kenyérbogár-fertőzéstől, lezárult a rovarmentesítés, így a klasszicista teremkönyvtár ismét fogad látogatókat.

A könyvtárat tavaly júniusban zárták be a mintegy százezer kötetet veszélyeztető fertőzés miatt. A legújabb fejleményekről Dejcsics Konrád atya, a főapátság kulturális igazgatója számolt be az InfoRádióban, aki örömmel osztotta meg, hogy a magyar kultúra napjához kötődően már két napja nyitva tudott tartani a történelmi jelentőségű könyvtár.

A most lezárult folyamat arra irányult, hogy a könyvtárban jelenlévő rovarfertőzést megállítsák, illetve elejét vegyék annak, hogy ez a fertőzés továbbterjedjen. Mostanra kijelenthető, hogy nincs élő rovar és lárva sem a 100 ezer kötetet őrző könyvtárban.

Felmérték azt is, hogy mennyiben érintette a könyvállományt a fertőzés, de ezzel kapcsolatban van még két feladat előttük:

1. a megelőző könyvállomány-védelem (légtechnika kialakítása, zsiliprendszer a látogatóknak), hőmérséklet- és páraszintentartás, rovarcsapdák kihelyezésével
2. a restaurálás megtervezése.

Ez utóbbi kapcsán hangsúlyozta, hogy

egyetlen könyv sem semmisült meg, illetve olyan kár sem keletkezett, amelyet restaurátor segítségével ne tudnának orvosolni.

További fontos megállapításuk, hogy a könyvtár legértékesebb állománya, a kódexek és az ősnyomtatványok egy állomány- és vagyonvédelmi szempontból elkülönített helyen vannak, ezeket sosem érintette a rovarfertőzés. Örvendetes továbbá, hogy a könyvtár Benedictina-gyűjteménye, amely a bencés szerzetesek kéziratait tartalmazza 1802 óta, teljesen ép maradt, egy légtérben a többi könyvvel.

Ugyanakkor azt is tisztázta, hogy a könyvtárosi munka folyamatos harc a pusztulás ellen, hiszen természetesen a könyveknek, amint más muzeális anyagoknak is, van egy természetes élettartama, az idő múlásával az állapotuk csekély mértékben, de romlik. Az állományvédelem ezért nagyon fontos, amibe beletartozik a könyvek, dokumentumok folyamatos restaurátori ellenőrzése és a feromoncsapdák kihelyezése mellett a látogatói útvonalak kontrollálása, valamint a légtechnológia is. Utóbbi amellett, hogy gátolja a rovarok bejutását, az esetleg mégis megjelenő rovarok szaporodását is gátolja, ugyanis 22 fok alatt a gondot okozó rovarok általában nem szaporodnak.

A zsilipelésre külön kitért: a kialakítandó zsilipkamra egy meleg levegősugaras helyiség, amelyben lefújják a látogatók ruhájáról a rovarokat. Ennek hatékonyságához járul még hozzá a nyílászárókon elhelyezett rovarhálórendszer.

Az épület XIX. századi: 1830-ban, amikor építették a könyvtárat, nem volt vezetékes víz és nem volt központi fűtés sem. De ezeknek az elmaradása épp hogy biztosított egyfajta állományvédelmet, mert nem lehetett csőtörés, azaz nem került be például víz a könyvtárba, és mivel áram sem volt, a modernitás okozta kihívások nem léteztek korábban; és a klímaváltozás is okoz gondot, hisz magasabb a hőmérséklet, növekszik a páratartalom is, ami a penészfertőzés esélyét növeli, évente kétszer a hőmérséklet és a páratartalom olyan kombinációt hoz létre, amely kedvez a levegőben lévő spóráknak ahhoz, hogy kifejlődjenek.