Szüzet emelt ma oltárra az egyház, Bódi Mária Magdolna szűz és vértanú 24 éves sem volt, amikor életét áldozta a hitért és a tisztaságért - jelentette ki Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek szombaton Veszprémben, az 1945-ben Litéren vértanúhalált halt Bódi Mária Magdolna boldoggá avatási szertartásán.

A több ezer ember részvételével tartott rendezvény kezdetén Udvardy György veszprémi érsek úgy fogalmazott: a vértanúság a remény megkérdőjelezhetetlen jele, Bódi Mária Magdolna életében pedig a krisztusi erények bontakoznak ki.

Ezután Erdő Péter bíboros latin és magyar nyelven felolvasta XIV. Leó pápa levelét, amelyben a szentatya engedélyezte Bódi Mária Magdolna boldoggá avatását.

Bódi Mária Magdolna ereklyetartóját Laposa Norbert balatonfűzfői plébános Cristiana Marinelli, a boldoggá avatás római posztulátora és számos fiatal kíséretében hozta fel a Veszprém Aréna mellett kialakított színpadra. Itt átadta Márfi Gyula korábbi veszprémi érseknek, akitől Udvardy György érsek átvette, majd átadta Erdő Péter bíborosnak, aki elhelyezte Bódi Mária Magdolna ereklyéjét a missziós keresztben.

Szentbeszédében Erdő Péter azt mondta: Bódi Mária Magdolna vértanúsága nem váratlan szerencsétlenség volt, hanem egy elkötelezett, fiatal élet megkoronázása.

Felidézte: Bódi Mária Magdolna apostoli lelkülete már iskolás korában jelentkezett, szeretett volna szerzetes lenni, de nem vették fel, mert szülei nem éltek házasságban. Világi apostolként viszont megérezte a kegyelem erejét.

Bár a Fűzfőgyártelepen munkásként dolgozó lány szerzetes nem lehetett, 1941. október 26-án, Krisztus Király ünnepén magánfogadalmat tett: örökös szüzességet vállalt Krisztus iránti szeretetből. Állandó kegyelmi életét gondosan őrizte, rendszeresen járt gyónni, napját szentmisével és szentáldozással kezdte, és erre másokat is rávezetett, fellelkesített - elevenítette fel a bíboros.

Erdő Péter emlékeztetett: a szovjet csapatok 1945. március 23-án érkeztek meg Litérre, aznap délután Bódi Mária Magdolna néhány asszonnyal és gyerekkel együtt a helyi kastély udvarán kialakított óvóhely lejáratánál tartózkodott, amikor két fegyveres szovjet katona támadt rájuk. Egyikük a bunkerbe küldte a lányt, aki tisztaságát védelmezve a zsebében tartott kisollóval megszúrta a katonát és menekülni próbált, közben a többi asszonyt figyelmeztette a veszélyre. Pár pillanattal később az egyik katona lelőtte a lányt, aki a második lövésnél karjait az ég felé tárta, majd összezárta ezekkel a szavakkal: "Uram, Királyom! Végy magadhoz!"

Erdő Péter kijelentette: Bódi Magdi nem csak a tisztaságát védte, hanem Krisztus iránti hűségből és szeretetből adta életét. Mindhalálig megtartotta fogadalmát, áldozata pedig közvetlen hatással is volt környezetére - emelte ki.

A bíboros úgy fogalmazott: Bódi Mária Magdolna "a tisztaság vértanúja" volt. Manapság tisztaságról beszélni bátorságot kíván, tisztaságra vállalkozni pedig nem valamiféle extrém teljesítmény, hanem a Krisztus iránti személyes szeretet nagy elhatározása - jelezte.

Erdő Péter szerint mindenki a maga állapota szerinti hivatást kapott a tisztaságra. A házastársak a hűségre, a fiatalok a fegyelmezett előkészületre, életük nagy döntése előtt, akik pedig a cölibátust, a szüzességet vállalták, hivatást kaptak a Krisztus iránti teljes odaadásra és az emberek teljes szívvel való szolgálatára.

Hozzátette: bármilyen nehéz is mai világunkban vallani és követni ezt az eszményt, az isteni kegyelem csodákat képes alakítani az ember életéből. Egy-egy igaz és szent ember lelki központja és támasza lehet egész közösségeknek, irányt mutathat életében és halála után - emelte ki Erdő Péter.

A boldoggá avatási szertartáson számos egyházi és világi tisztviselő részt vett.

A Veszprémi Érsekség a hétvégén több programot is szervez a boldoggá avatás alkalmából, tájékoztatásuk szerint Bódi Mária Magdolna nyitott ereklyéje vasárnap késő délutánig látogatható lesz a veszprémi várban, a Szent Mihály székesegyházban.