Az újságban közölt melgemlékezés szerint "Tibor az utolsó mohikánok egyike volt, a régi, klasszikus iskola képviselője, az internet előtti világ lapkészítője, aki egy kicsit még belekóstolhatott az új idők vívmányaiba is, láthatta az online térnyerését, de mégis a nyomtatott sajtó maradt az ő igazi terepe, a szíve ügye".

Azok szerint, akik jobban ismerték őt,

egész életét öniróniával élte.

Azt a külső, kemény páncélt, amit mi, fiatalok felfedezni véltünk rajta, azt pedig még a háború vérzivatarában növesztette – egészen kicsi gyerekként. A főváros ostromát szülei nélkül maradva élte át, teljesen önmagára utalva, ilyen kezdetek után nem csoda, ha nem egy kenyérre kenhető, szépelgő zsurnalisztaként találta meg a helyét a világban.

A rendszerváltás után a Mai Nap alapítójaként tette le névjegyét a nyomtatott sajtóban, majd többek között a Kurír, a Blikk, és a Vasárnapi Hírek vezetésében vállalt szerepet és egyben adta át tudását fiatal újságírók sokaságának.