Az író egy tiranai kórházban hunyt el, ahová sürgősséggel szállították be. Halálát hirtelen szívmegállás okozta - közölte kiadójának szerkesztője, Bujar Hudhri hétfőn.

Ismail Kadare 1936-ban született a dél-albániai Gjirokaster városában, 1990-ben Franciaországban kapott politikai menedékjogot, később Párizsban és Tiranában egyaránt sok időt töltött.

A hatvanas években kezdett regényeket és novellákat írni. Első regénye, A halott hadsereg tábornoka 1963-ban jelent meg, az Enver Hodzsa által vezetett kommunista vezetés uralkodása idején.

Első francia nyelven írt regénye, A piramis 1992-ben jelent meg. 2005-ben neki ítélték az első nemzetközi Booker-díjat, amelyet a világ legjobb íróinak jutalmazására hoztak létre. Több alkalommal jelölték irodalmi Nobel-díjra, könyveit negyvennél több nyelvre fordították le.

Magyarul megjelent művei: A halott hadsereg tábornoka (Európa, 1972), A fellegvár (Zrínyi, 1982), A piramis (Holnap, 1994), Kettétört április (Ulpius-ház, 2000), A háromlyukú híd (Ulpius-ház, 2001), Az Álmok Palotája (Ulpius-ház, 2003). Az őskönyv és a Csadorkaraván című novellája 1994-ben Az őskönyv címet viselő, albán elbeszéléseket közreadó válogatásban jelent meg az Orpheus, a 2000 és a Kalligram gondozásában, Aiszkhülosz, a nagy vesztes című esszéje pedig 2001-ben az Európa Kiadónál.

Tavalyi tiranai hivatalos látogatásakor Emmanuel Macron francia elnök a Becsületrend főtiszti fokozatával tüntette ki, és már korábban több francia kitüntetést vehetett át. Számos nemzetközi elismerésben is részesült, több mint nyolcvan regényt írt, emellett színdarabokat, forgatókönyveket, verseket és esszéket is.