A Varázslatos Magyarország pályázat szervezői a Magyar Nemzeti Múzeum Dísztermében adták át a 2023-as fotópályázatának nagydíját pénteken este, és egyúttal megnyitották idei fotókiállítást is – közölte a szervezet.
A verseny különlegessége, hogy nem évente egyszer rendezik meg, hanem minden évben kilenc hónapon át, több kategóriában zajlik, ezért a fotósoknak szinte egész évben kint kell lenniük a természetben és alkotniuk kell azért, hogy havonta színes portfóliót mutathassanak be a szakmai zsűrinek. A havi pályázatok mellett a fotósok évad végén elnyerhetik az Agrárminisztérium ajánlásával megalapított elismerést, A magyar természetfotó nagydíját és az ezzel járó Arany Daru szobrot is.
Tizenöt év alatt a magyar természetfotósok több mint negyvenötezer képpel versenyeztek már. Idén a kilenc pályázati kategória győztesei mellett a legtöbb pontszámot elért fotósokat is elismerték a különdíjasok mellett.
Az évadban a második helyen Hargitai László, a harmadik helyen pedig Litauszki Tibor végzett.
Gaál Péter, a Varázslatos Magyarország alapítója visszaemlékezett az elmúlt tizenöt év fontos mozzanataira, többek közt méltatta Keleti Évát, aki a pályázat zsűritagjaként tizennégy éven át értékelte a magyar természetfotósok munkáit. A fotóművész tavaly bejelentette visszavonulását a zsűriből, ezért a Varázslatos Magyarország képviselői otthonában átnyújtották neki A magyar természetfotó tiszteletbeli nagydíját és az Arany Daru szobrot, valamint készítettek vele egy riportfilmet, amelyet a közönség az eseményen megtekinthetett.
A szakmai zsűri további tagja volt Britta Jaschinski fotóriporter, Máté Bence, Potyó Imre és Suhayda László természetfotósok, ifj. Vitray Tamás, a National Geographic Magyarország Magazin főszerkesztője, Szilágyi Attila természetvédelmi szakember és természetfotós, valamint Tóth Zsolt Marcell természetfilmes.
A zsűrihez tavaly csatlakozó fotós, Britta Jaschinski előadást tartott a vadvilág védelméről. A különleges fotóriporteri stílusáról ismert természetfotós számos nemzetközi díjat, köztük az év fotóriportere címet is elnyerte korábban. Munkája során gyakran veszélyes helyzetekben, alkalmanként rejtve, titokban dokumentálja a vadon élő állatok és a természet ellen elkövetett bűncselekményeket, ezekről a tapasztalatokról is mesélt a közönségnek. Emellett bejelentette Az ember hatása a természetre elnevezésű új pályázati kategóriát, ahová olyan képeket várnak ettől az évtől, amelyek egyaránt bemutatják az ember élővilágra gyakorolt közvetlen segítő vagy romboló hatását. A világhírű fotóriporter idén is a zsűri tagjaként pontozza majd a beérkező alkotásokat.
A 69 alkotó 175 képét bemutató kiállításban kiemelt helyet kapott A magyar természetfotó nagydíja első három helyezettjének portfóliója, de a különböző pályázati kategóriák győzteseinek képeivel is találkozhat a közönség április 5. és május 31. között a Magyar Nemzeti Múzeumban, június 6. és augusztus 11 között a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, augusztus 17. és szeptember 15. között a debreceni Kölcsey Központban, szeptember 16. és november 17. között a Magyar Természettudományi Múzeumban, november 18. és december 18. között a mosonmagyaróvári Flesch Központban, december 19. és 2025. február 28. között pedig a budapesti Infoparkban. A CEWE Nagydíjasok kiállítása továbbá látható lesz április 9. és május 16. között a Gödöllői Királyi Kastélyban, május 17. és június 5. között a Magyar Mezőgazdasági Múzeumban, szeptember 15. és október 15. között a váci K16 Galériában, valamint október 17. és november 3. között a fővárosi Shopmark bevásárlóközpontban.
Az aranyérmes Daróczi Csaba 1969-ben született Debrecenben, Püspökladányban nőtt fel. A természet iránti vonzalma fiatal korában kezdődött, de az 1990-es évek elején, a főiskolán került szorosabb kapcsolatba a természetfotózással. 1994-ben került Soltvadkertre, itt fedezte fel a Kiskunságot fotós szemmel, ezt a tájat mutatja be Folyók gyermeke című, első könyve is. Daróczi Csaba a Varázslatos Magyarország egyik legrégebbi versenyzője és kiemelkedő sikereket elérő fotósa. 2010 óta 272 pályázaton vett részt, és 751 képpel versenyzett. A 2020-as és 2021-es évben a zsűri tagjai között pontozta a versenyzők képeit. Hatszor nyerte el a verseny fődíját, majd 2022-ben, A magyar természetfotó nagydíjának alapítása évében, valamint 2022-ben és 2023-ban is övé lett az Arany Daru szobor.