Budapesten, a Károlyi-Csekonics Palotában mutatták be az Állatvédelmi jog című szakkönyvet, amelyet kerekasztal-beszélgetés követett az állatvédelem tudományos jelenéről és jövőjéről.

"A kötet hiánypótló kezdeményezés olyan értelemben, hogy 2000 óta nem jelent meg olyan nyomtatott könyv, ami az állatvédelem jogi hátterét vizsgálta volna, méghozzá jogágakon, jogterületeken átívelő módon" – mondta Vetter Szilvia, az Állatorvos-tudományi Egyetem Állatvédelmi Központjának vezetője, a könyv szerzője az InfoRádióban. Hozzátette, legutóbb Zoltán Ödön írt az állatvédelem jogi rendjéről, de még egy teljesen más jogi környezetben.

A szerző elmondta, nagyon fontosnak tartotta a könyv megírásakor, hogy integratív módon ismertesse a hatályos jogszabályokat, azaz próbálta a teljes területet felölelni, kevéssé koncentrálva a részletszabályokra, hogy az olvasó megérthesse, mi hogyan kapcsolódik egymáshoz. Mindenekelőtt tisztázza a könyvben, mi is valójában az állatvédelem, mit jelent pontosan az állatvédelmi jog, illetve megkísérli Magyarországot elhelyezni térben és időben, hiszen, mint fogalmazott,

akkor érthetjük meg a hatályos, állatokkal kapcsolatos joganyag természetét, ha látjuk, hogy honnan indultunk ki, illetve milyen nemzetközi jogi környezet vesz minket körbe.

A kötet szól az állatvédelmi jogforrási rendszerről is, azaz hogy pontosan milyen nemzetközi egyezmények, uniós aktusok, nemzetközi jogszabályok léteznek, amelyek érintik az állatvédelmet. Ezekről jogszabályjegyzék is található a műben.

Részletesebben foglalkozik a könyv az állatvédelmi törvénnyel, az eutanázia állatvédelmi vonatkozásaival, a közigazgatási háttérrel, és szól azokról a szervekről, szervezetekről, amelyek részt vesznek az állatvédelmi folyamatokban, továbbá az állatvédelmet érintő szabálysértésekről, illetve az állatvédelmi büntetőjogi anyagról is – sorolta a szerző.

Vetter Szilvia elmondta, fontosnak tartja, hogy amikor állatvédelemről van szó, akkor ne csupán az egyébként nagyon szeretett kutyákkal és macskákkal foglalkozzunk. Megjegyezte, lényeges a kedvtelésből tartott állatok védelme is, szól is róla a könyvben egy hosszabb fejezet,

viszont a haszonállatokról is beszélni kell: a sertésekről, szárnyasokról, a szőrméjükért tenyészett fajokról, a halakról, vagy éppen a vadállatokról és azok fogságban tartott egyedeiről is.

Hozzátette, nem lehet szó nélkül elmenni a vadászat és a halászat állatvédelmi vonatkozásai, illetve az állatkísérletek mellett sem, ugyanis ezek különösen érdekesek abból a szempontból, hogy számos olyan vitás kérdést, ütközőpontot tartalmaznak, amik rendszeresen tematizálják a közvéleményt.