eur:
413.48
usd:
396.47
bux:
78741.84
2024. december 22. vasárnap Zénó
Budapest, 2019. augusztus 26. Modern irodaház a főváros I. kerületében, a Mészáros utca 15-17-ben, amelyben az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület is működik. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Rekordszámú hazai szerző részesült jogdíjban

Az Artisjus-hoz 1284 új szerző regisztrált, közülük minden második 30 év alatti fiatal.

A visszaesés éreztette a hatását azok számának csökkenésében, akik jelentősebb összeget tudnak keresni a szerzeményeikkel. Tavaly ugyanakkor több dal született, mint a járvány előtti időkben és jóval több fiatal, új szerző lépett a pályára, mint az előző évben – derül ki a jogkezelő csütörtökön ismertetett 2021-es statisztikáiból.

Az Artisjus a zeneszerzők és szövegírók közös jogkezelőjeként a zeneművek és irodalmi művek lejátszásait felhasználási csatornánként méri. Rádióktól, televízióktól, élőzenés rendezvények szervezőitől, hangfelvételek készítőitől és online zenei szolgáltatóktól származó adatok millióit dolgozza fel, majd ezek alapján osztja szét a beszedett jogdíjakat a művek szerzői között.

2021-ben a jogkezelő

6,696 milliárd forint jogdíjat fizetett ki a dalok, zeneművek alkotóinak.

Az összeg 52,88 százaléka, 3,54 milliárd forint jutott a magyar zenékre, 47,12 százalék külföldi dalokra. Továbbra is nő a jogdíjban részesülők száma:

2021-ben az előző évinél mintegy ezer fővel több, 16 504 szerző és jogutód részesült jogdíjban.

A pandémia hatása jól látszik az úgynevezett jogdíjpiramis szerkezetén, ami azt mutatja, hogy az egyes kereseti sávokban hány szerző szerepelt 2021-ben. Az elmaradt koncertek, fesztiválok és a vendéglátóhelyek, szálláshelyek ideiglenes bezárása által okozott bevételvisszaesés miatt az egyesület kevesebb jogdíjat tudott felosztani, és mindezt több szerző között kellett megtennie.

A jogdíjban részesülők számának emelkedése egyrészt azzal indokolható, hogy az Artisjus által alkalmazott informatikai eszközökkel egyre több kis elhangzási adat dolgozható fel. Másrészt a digitális zenei szolgáltatásokon a kisebb közönséget elérő dalok is nagy számban elérhetők.

Mindössze 85 alkotó jutott legalább havi bruttó 500 ezer forint jogdíjhoz sikeres művei után 2021-ben. A havi 1 millió forint felett kereső körben egy szerzőnek átlagosan már 520 olyan műve van, amit hallhatunk például rádióban, televízióban, koncerteken vagy online. A jogdíjpiramis tetején így olyan szerzők állnak, akik komoly életművet alkottak meg, átlagéletkoruk 52 év. A bruttó 500 ezer és 1 millió forint közötti havi jogdíjban részesülő szerzők között van már 30 éves is. Az átlagéletkor a piramisban lefelé egyenletesen csökken, és a havi bruttó 100-500 ezer forint jogdíj kategóriájában vannak húszas éveik elején járó szerzők is.

Az egyesülethez 1284 új szerző regisztrált, közülük minden második 30 év alatti fiatal.

2021-ben 21 089 új művet jelentettek be a szerzők: ez a szám a pandémia előtti években stabilan évi 16-18 ezer között mozgott, a 2020-as év rekordmennyiségéhez (23 146) képest csak kis visszaesést jelent.

Az új szerzemények között élen a pop (19 százalék), a rock/metál (17 százalék), az elektronikus zene (12 százalék) és a klasszikus/instrumentális kategóriába sorolt darabok (11 százalék) állnak. Továbbra is emelkedést mutat a világzene/folk aránya, a filmzeneként bejegyzett új szerzemények száma viszont visszaesett a pandémia előtti évhez képest.

„Ahogy az várható volt, a járvány hatását a szerzői jogdíjak összegében egy évvel a szigorú korlátozások után, 2021-ben éreztük mi, alkotók. Mindemellett biztató látni, hogy a fiatal szerzői generáció egyre tudatosabb. Bízunk abban, hogy 2022 az újraindulás éve lesz a zeneipar számára” – idézte a közlemény Németh Alajost, az Artisjus elnökét.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Orbán Viktor: a háborút az Európai Unió elveszítette

Miután szombaton évzáró nemzetközi sajtótájékoztatót tartott a miniszterelnök, vasárnap este az M1-nek is interjút adott. Meglátása szerint Brüsszel nagy árat fog fizetni azért, hogy még mindig úgy gondolja, mindent az eddigiek szerint kell tovább csinálni. Ukrajnában és a világban is új realitás van, ehhez kell alkalmazkodni, Magyarország is ezt teszi a gazdasági semlegességgel és a jövő évi költségvetéssel is. "Jobban fogunk élni, de hogy szebben tudunk-e, ez a kérdés" - zárta az interjút.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.12.23. hétfő, 18:00
Gálik Zoltán
a Budapesti Corvinus Egyetem docense
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×