Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.96
bux:
0
2025. december 26. péntek István
A Kossuth-díjjal idén kitüntetett Gulyás János Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a fővárosi Nehru parton 2021. május 11-én.
Nyitókép: MTI/Cseke Csilla

Elhunyt Gulyás János

Hetvenöt éves korában szombaton elhunyt Gulyás János Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, operatőr, érdemes művész, a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) rendes tagja. Az MMA arról Gulyás Jánost saját halottjának tekinti.

Gulyás János a magyar dokumentumfilm meghatározó alakja volt. A hatvanas évektől radikálisan megújuló műfajban számos jelentős alkotása tanította önismeretre, árnyalt gondolkodásra, bátor szembenézésre és megalkuvás nélküli számvetésre a nézőket. Ezek között is egyéni hangot ütöttek meg a szociografikus érzékenységű Gulyás testvérpár - Gulyás János és a nála két évvel idősebb, szintén filmrendező Gulyás Gyula - revelatív filmjei, a Vannak változások, a Ne sápadj! vagy a Törvénysértés nélkül.

A később, már egyénileg készített művek is a legfontosabb társadalmi kérdéseket feszegették. Forgatott filmet a kisiskolák bezárásáról, 2010 után két filmet is szentelt a devecseri (kolontári) iszapkatasztrófának.

A közéleti témák mellett az utóbbi évtizedben több művészeti filmet, portréfilmet is készített művészekről, például a Kő Pált bemutató Lujost (2013); operatőre volt az Ágh Istvánt bemutató portrénak.

Az MMA 100 magyar dokumentumfilm válogatásában több, Gulyás János által jegyzett alkotás is helyet kapott, az MMA Kiadónál 2017-ben jelent meg könyv munkásságáról Tóth Péter Pál tollából A Gulyás testvérek címmel.

Az MMA Film- és Fotóművészeti Tagozata az ősszel filmvetítéssel és beszélgetéssel köszöntötte a 75. születésnapját ünneplő akadémikust.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×