Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília
Külszíni bányászati kitermelés krátere az erdélyi Verespatakon 2014. május 11-én. A közelbe tervezett ciántechnológiás aranybánya ellen tartottak demonstrációt az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) szimpatizánsai Verespatakon. Az EMNP és EMNT színvallásra szólította fel a romániai pártokat a bánya ügyében.
Nyitókép: Külszíni bányászati kitermelés krátere az erdélyi Verespatakon 2014. május 11-én. MTI Fotó: Czeglédi Zsolt

Verespataktól Velencéig - sorsdöntő ökológiai kérdések a vásznon az Urániában

Hétfőn Marc Bauder Akik voltunk című látványos filmesszéjének vetítésével veszi kezdetét a vetítés sorozat.

Az Uránia mozi tájékoztatása szerint az október végéig tartó sorozat alkotásai Verespataktól Velencéig, illetve Kenyától a Karib-tengerig a Föld különböző szegleteibe kalauzolják a nézőket, közben sorsdöntő ökológiai kérdéseket feszegetnek, és azt vizsgálják, milyen viszonyban áll az ember a földdel.

A fesztivál nyitófilmje Marc Bauder Akik voltunk című filmesszéje az idei Berlinalén mutatkozott be, és most először lesz látható magyar moziban. A film a bolygó jelenlegi állapotának vizsgálata mellett egy lehetséges, reményteljes jövőkép felvázolására vállalkozik, tudósok és vezető értelmiségiek közreműködésével.

Nikolaus Geyrhalter számos fesztiválon díjazott, Föld című 2019-es filmje a világ legnagyobb földmunkáinak nyomába ered, és bemutatja, hogyan próbálja az ember a saját képére formálni a bolygót.

Egyéni sorsokon keresztül szembesíti a nézőket a világ ökológiai egyensúlyának megbillenésével A klímaváltozás menekültjei című 2020-as dokumentumfilm, amelyben egy indiai, egy kenyai és egy, a Karib-térségben élő nő kényszerül feladni otthonát a megváltozott éghajlati viszonyok miatt.

Az Üdvözöljük Szodomában című 2018-as alkotás Ghánába, a világ legnagyobb elektromoshulladék-lerakójába kalauzolja a nézőket, a Velence-szindróma című film az Adria ékkövének tartott város kevésbé ismert valóságát mutatja be.

Három magyar alkotás is szerepel a sorozatban, ezeket a rendezők jelenlétében, beszélgetés kíséretében vetítik. Vitézy László 1982-es Vörös földje egy bauxitbánya nyitásának keserű története, amely a korabeli társadalmi visszásságokat is bemutatja valós események alapján. Kocsis Tibor 2004-es Új Eldorádója a romániai Verespatakon tervezett, környezet- és örökségromboló aranybánya nyitását követi nyomon.

Október 25-én, a sorozat zárónapján vetítik Wim Wenders és Juliano Ribeiro Salgado A Föld sója című produkcióját, kísérőfilmként pedig Radisics Milán The Art of Pollution című rövidfilmje lesz látható.

Az ember földje(?) sorozat a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával valósul meg. A részletes program az Uránia Nemzeti Filmszínház weboldalán olvasható.

Címlapról ajánljuk
Beütött a pártundor Gárdonyban

Beütött a pártundor Gárdonyban

A Fejér megyei Gárdony 2. számú egyéni választókerületében a 2024-es választáson szerzett mandátumot Dávid Zoltán (független), de a képviselő augusztus 1-jei hatállyal lemondott tisztségéről. Az időközi választáson egy jelölt indul, Tátrai Andrea Monika (A Velencei-tó Információs Társadalmáért Egyesület). A névjegyzékben több mint 1100-an szerepelnek.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×