Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Nyitókép: Pixabay.com

Összeomlott a magyar élőzenei piac

A teljes zeneipar értéke a tavalyi rekorddöntés után idén, a koronavírus-járvány miatti veszélyhelyzetben várhatóan értéke 60 százalékát elveszíti.

A korlátozások miatt a könnyűzenei rendezvények száma soha nem tapasztalt mértékben visszaesett: 2019-hez képest 76,2 százalékkal kevesebb élőzenei fellépés valósult meg 2020 első nyolc hónapjában (2019-ben mintegy 39 ezer, 2020-ban csupán 9200 élő- és elektronikus zenei fellépés volt).

Az élőzene-iparág válsága legalább 40 milliárd forintos bevételkiesést jelent idén a zeneipar szereplői számára. A csökkenés miatt a magyar gazdaságból kieső jövedelem akár a 262,5 milliárd forintos összeget is elérheti - állapította meg a ProArt Zeneipari Jelentése.

Mindez amiatt különösen elkeserítő, írták, hogy a járvány előtti utolsó teljes évében, 2019-ben a hazai zeneipar mérete elérte a rekord értékű 73,5 milliárd forintot, ebből a hangfelvétel-iparág 21,5 milliárd, az élőzene 52-55 milliárdos értéket teremtett.

A hangfelvételek felhasználása utáni bevételekben 2018-ról 2019-re 12 százalékos növekedés volt, ez az elmúlt évtized legnagyobb emelkedése. A növekedés javarészt a digitális bevételek (plusz 36,4 százalék) és a közös jogkezelés (plusz 9,7 százalék) megerősödésének köszönhető, míg a fizikai példányok értékesítéséből származó bevételek stagnáltak.

Az élőzenei területen is folytatódott a bővülés 2019-ben: a zenei rendezvényeken megvalósuló fellépések száma 6 százalékkal nőtt. Emellett az iparág legnagyobb magyar vállalkozásainak árbevétele is növekedett az előző évhez képest, átlagosan 10-12 százalékkal.

A magyar zeneipar összesített mérete 73,5 milliárd forintra volt tehető 2019-ben, ami mintegy 18 milliárd forinttal nagyobb, mint a tavalyi szabadforgalmú könyvpiac 55,5 milliárdos becsült forgalma és 45 százaléka volt a magyarországi filmgyártás által 2019-ben produkált 164,4 milliárd forintjának.

A ProArt reprezentatív lakossági felmérése alapján a legfontosabb zenehallgatási csatorna ma is hagyományos: rádiót heti rendszerességgel 82 százalék használ zenehallgatásra, míg a második helyezett Youtube-ot 67 százalék. Ugyanakkor mára az első számú zenehallgatási eszköz az okostelefon vagy tablet (68 százalék) lett. A lakosság 20 százaléka használ valamilyen streaming szolgáltatást; az előfizetéssel rendelkező közönség elérte a 400 ezer főt.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×