Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Érdeklődők nézik a Seuso-kincs néven ismert, késő római ezüstkészletet az Országházban 2017. július 15-én. A Seuso-kincs újabb hét darabjának visszaszerzésével a teljes ismert leletegyüttes hazatért, amelyet augusztus végéig a Parlamentben mutatnak be a nagyközönségnek.
Nyitókép: Kovács Attila

Virtuális 3D tárlat mutatja be vasárnaptól a Seuso-kincset

Eddig sosem látott közelségből, 3D-ben tekinthetők meg vasárnaptól a késő római kincslelet darabjai a Magyar Nemzeti Múzeum (MNM) Seuso-kincs - Pannónia fénye című, ingyenes, virtuális kiállításán, a 4iG Nyrt. Mensor3D üzletágának támogatásával.

A tárlat a cég digitalizációjának köszönhetően tekinthető meg az MNM honlapján. Az online látogatáson úgy járható be a kiállítás területe, mintha a látogató valóban jelen lenne, emellett pedig bemutatófilmek és szöveges információk is segítik a műkincsek és az azokon szereplő ábrázolások mitológiai hátterének megismerését - közölte az MTI-vel szombaton a Nemzeti Múzeum.

"A 4iG-vel közösen egyfajta kutatás-fejlesztési projektet végeztek a munkatársaink az elmúlt hónapokban, amelyből a felek a szakmai tapasztalatszerzésen keresztül profitáltak. Az igazi nyertesek azonban a látogatók lesznek, akik a közösen végzett munka gyümölcseként soha nem látott részletességgel tekinthetik meg egy virtuális kiállítótérben a leletegyüttest" - idézi a közlemény Varga Benedeket, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatóját.

Fehér András, a 4iG Mensor3D üzletfejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a korábban nagy pontossággal digitalizált Seuso-kincset a virtuális kiállításba integrálták. "A tárgyak 3D szkennelése önmagában nem számít ma már újdonságnak, az azonban igen, ahogy magát a kiállítási teret is lézerszkenner segítségével digitalizáltuk. Ennek köszönhetően a műkincsek eredeti kontextusba ágyazva tekinthetők meg, a tárlat látógatói eddig még soha nem tapasztalt valósághű élményt kapnak" - fogalmazott.

A közlemény szerint néhány leletet olyan aprólékosan és nagy felbontásban digitalizáltak, hogy a 3D technológiának köszönhetően az ünnepi lakomakészlet darabjai szinte kézbe vehetők, így a késő római kori, IV-V. századból származó ezüst- és réztálak mintázatain és figuráin az ötvösmunka finom részletei is kirajzolódnak.

A kiállítás tárgyi anyaga feltárja a Seuso-kincs birodalmi és pannóniai összefüggéseit, közvetíti a kései Római Birodalom elitjének mentalitását, arisztokratikus életformáját, önmagáról alkotott képét és kereszténnyé válásának folyamatát.

A leletegyüttes művészi értéke mellett annak római korban képviselt értékével is foglalkozik a kiállítás: segít meghatározni egykori tulajdonosának a társadalomban elfoglalt helyét, pozícionálja a késő római nemesfém tárgyakat tartalmazó leletek sorában a Seuso-kincset, hangsúlyozva annak jelentőségét.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×