A magyar múzeumi rendszer rétegzett, vannak ugyanis városi múzeumok, vannak megyei hatókörú városi múzeumok és országos múzeumok. A szegedi Móra Ferenc Múzeum egy megyei hatókörű városi múzeum - tudta meg az InfoRádió Fogas Ottótól, aki a szegedi intézményt igazgatja.

"Tizenkilenc ilyen van az országban, minden megyében egy, ezek feladata, működése egyfajta kulturális hatóság,

a mi feladatkörünk elsősorban a megyei néprajzi, régészeti, történeti, képzőművészeti értékek gyűjtése, rendszerezése, feldolgozása, publikálása,

hogy az itt élők emlékét megőrizzük" - sorolta Fogas Ottó.

Mint rámutatott, papíron állami fenntartású intézményekről van szó, de gyakotlatilag az állami fenntartás már csak a legminimálisabb költségeket fedezi, úgy mint a rezsiköltség és a gyűjteményeket őrző személyek bére, az összes többi dolgozó bérét már a múzeumnak kell valamilyen módon kigazdálkodnia pályázatok útján, régészeti bevételekkel, kiállítások jegybevételével.

"Rendkívül sok olyan funkció hárult a múzeumra, ami ezt a kérdést járja körül" - összegzett Fogas Ottó.

Az egyik pillér tehát a jegybevétel, amire nagyszabású, látványos kiállításokkal lehet szert tenni, Szegeden egy nagy dínókiállítás volt. Ám itt van egy további ellentmondás, amiről a vezető így beszélt.

"A nagy kiállítás fogalma eleve kizárja a regionalitást, hiszen a nagy kiállításban olyan témákat keres egy múzeum, amivel eladja önmagát:

Egyiptom, Munkácsy, dinoszauruszok, Pompei. Az embereket ezek a témák érdeklik, maguktól jönnek megnézni, de ezek a kiállítások költségükben is sokkal nagyobbak, akár a biztosítás, akár a kölcsönzési díjak, kell is a több tízezer látogató, hogy az ember nullára kijöjjön" - elmélkedett Fogas Ottó, aki a szegedi múzeum esetében még azzal is "operál", hogy a felújítás után kilátó lesz a tetőn (látszik majd az egész város, valamint a Tisza-kanyari panoráma), valamint megnyitják a körbejárhatóságot az alagsori látványraktárak felé. A múzeum jövő nyáron nyit újra.