Infostart.hu
eur:
358.71
usd:
309.16
bux:
129728.5
2026. május 23. szombat Dezső

Mozikban az Afrika-kutató híres magyar grófról szóló film

Már vetítik a mozikban a Vadonvilág - gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című alkotást. Lerner János dokumentumfilmje az egyik legismertebb magyar Afrika-kutató és vadászíró életéről szól.

A Vadonvilág - gróf Széchenyi Zsigmond nyomában című film elsőre egy életrajzi filmnek tűnhet, miután az író életére épül, azonban több annál, fogalmazott Lerner János rendező.

Széchenyi Zsigmond utolsó könyve, a Denaturált Afrika 1968-ban jelent meg, az író halála után. Ebben utolsó, 1964-es expedícióját írja le, amit feleségével, Hertelendy Margittal hajtottak végre. A forgatókönyvíró szerint

a könyvben nagyon sok olyan gondolat van, ami messze túlhaladja az egyszerű vadászatot, az egyszerű embernek a rácsodálkozását Afrikára.

Részben visszatekint a múltra, részben Afrika és az afrikai vadvilág jövőjével is foglalkozik, valamint komoly természetvédelmi kérdések és gondolatok vet föl, és ezt szerették volna a filmen is visszaadni – hangsúlyozta Lerner János.

Megpróbálva rekonstruálni Széchenyi Zsigmond utolsó útját, Kenyába kiutazva forgattak több jelenetet is. Azokra a helyekre látogatta el, ahol az író is megfordult. Miután 50 évvel Széchényi után tették, óhatatlan az emberben – jegyezte meg a rendező – az összehasonlítás, hogy mi az, amit az író láthatott, mi az, amit ma látni Afrikából és mi az, ami még korábban, az 1920-as, 1930-as években – Széchényi könyveiből kiderül – volt tapasztalható. Ezeket a változásokat próbálták valahogyan elegyíteni, tette hozzá Lerner János.

A film mint írót is bemutatja Széchenyi Zsigmondot, olyannyira, hogy a narráció nagyrészt, Gáti Oszkár tolmácsolásában Széchenyi-könyvekből vett idézetek, ismertette a szakember, aki szerint fantasztikus stílusa volt, nagyon szépen, szemlétesen írt. Kilenc-tíz könyvéből kölcsönöztek jellegzetes citátumokat, és ezeket próbálták olyan sorrendbe rendezni, hogy általuk megismerje a magyar közönség tulajdonképpen Széchenyi Zsigmond teljes életművét. Miután nem kizárólag afrikai témájú könyvekből merítkeztek, a nézőket olyan távol tájakra is elkalauzolják, mint Alaszka (Alszkában vadásztam 1937.), India (Nahar, 1940.), vagy Líbia (Hengergő homok, 1935.), emelte ki Lerner János.

Széchenyi Zsigmond élete sokak számára példakép értékű lehet, értett egyet a filmes szakember, abban a tekintetben mindenki számára, hogy a csapásokból, szörnyűségekből, amik az embert az élete során érhetik, azokból

mindig föl lehet állni, és tovább lehet lépni, és ez a legfőbb üzenete a filmnek is,

tette hozzá a rendező.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

Mi lesz a Margitszigeti Színházzal? – Bán Teodóra az Arénában

A Margitszigeti Színház idén is változatos műsorral várja a nézőket a nyári szezonban. Mint az InfoRádió Aréna című műsorában Bán Teodóra ügyvezető igazgató elmondta, a közös állami-önkormányzati vezetés ennek az intézménynek megfelelő, de még azoknak is, akik kizárólag fővárosi fenntartásban működnek.

Üzemi baleset Tiszaújvárosban – kétgyermekes családapa halt meg

Eloltották a robbanás utáni tüzet a Mol tiszaújvárosi üzemében. Egy kétgyermekes családapa halt meg, ketten súlyosan, heten könnyen megsérültek. Veszélyes anyag nem került a levegőbe – hangzott el a helyszíni sajtótájékoztatón. Kapitány István miniszter szerint a balesetnek nincs kihatása az ország üzemanyagellátására, Hernádi Zsolt Mol-vezér szerint a műanyaggyártás sincs veszélyben.
inforadio
ARÉNA
2026.05.25. hétfő, 18:00
Zsidai Zoltán Roy
gasztronómiai szakember, a Zsidai-csoport tulajdonosa, ügyvezetője
Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Kiegyezhet-e valaha a Nyugat Oroszországgal? – Van egy jó és egy rossz hír

Gyarmati István nagyon fontos véleménycikket tett közzé, ahol egy új, általa csak eurázsiainak nevezett biztonsági rendszer létrehozása mellett érvel. A cikkben olyat mond, amit a 2022-es Ukrajna elleni nyílt orosz agresszió óta csak nagyon kevesen mertek kimondani, hogy olyan biztonsági rendszert kellene létrehozni az eurázsiai kontinensen, amelyik Oroszország biztonsági érdekeit is figyelembe veszi. Ahogy az amerikaiak mondanák, nem is tudnék ezzel a megállapítással jobban egyetérteni, hiszen ha abból az evidenciából indulunk ki, hogy Oroszország, akárhogy is alakul a háború, Európa szomszédja marad, abból az következik, hogy ha stabil nemzetközi biztonsági rendszert akarunk, akkor abból Oroszországot egyszerűen lehetetlen kihagyni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×