"Kamaszkorom óta nagyon sokszor újra és újra elolvastam ezt a regényt" – árulta el akkor a rendező. Enyedi Ildikó szerint a könyv olyan filozófiai munka, mely a szépirodalmi értékével úgy érinti meg az ember lelkét, ahogy más filozófiai mű nem képes, de az irodalmon is túlmutat.

Füst Milánról elmondta: "kakukktojás" volt a nyugatosok között, mert tevékenysége kilóg az irodalmi keretekből.

„Mélységgel és pontossággal” mutatja be az életet mint ajándékot, amivel gyakran nem tudunk jól bánni és nem értékelünk kellően.

„Én újra és újra beleszédülök ebbe a regénybe” – fogalmazott a rendező, aki abban bízik, hogy ha jól sikerül a film, a regény ugyanúgy ott lesz a reptéri könyvesboltok polcain, mint a Márai-regények.

Mint mondta: azon dolgozott, miként lehet úgy megírni a jeleneteket, hogy a film „híven szolgálja Füst Milánt”. „Azt érzem, hogy annyira ismerem és szeretem az ő gondolkodását és munkáját, hogy talán vehetem a bátorságot. A célom mindenképpen az ő szolgálata ezzel a filmmel” – fogalmazott.