2017 decemberében törvény született arról, hogy változik a nagyberuházásokhoz kapcsolódó régészeti koordináció oly módon, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum lesz a magyar régészet első számú koordináló szervezete. A feltárási jog elsősorban a megyei múzeumoknál marad, a Nemzeti Múzeumnak az a feladata, hogy a beruházók és a múzeumok közötti szerződéskötést koordinálja, valamint hogy ha nincs elég kapacitása az adott megyei múzeumnak arra, hogy egy megemelkedett beruházási hullám mellett ellássák a régészeti feladatokat, akkor

az MNM-nek legyen egy bárhol bevethető régészcsoportja

- tudta meg az InfoRádió Pusztai Tamás régésztől, a Magyar Nemzeti Múzeum régészeti örökségvédelmi igazgatójától.

Mint Pusztai elmondta,

a törvény meghatározza, mennyi idejük lehet a régészeknek, ez jellemzően 30 nap, de összehasonlítva a 20 évvel ezelőtti helyzettel a feltárások sebessége megnőtt, ma már mások az eszközök, "majdhogynem a föld alá látnak".

"Már a feltárás előtt tudjuk, hol érdemes földmunkát végezni. A feltárás után ugyancsak új eszközök gyorsítják a dokumentálást, drónfelvételek alapján nagyon gyorsan lehet dolgozni" - tette hozzá.

A tavalyi év során előkerült és már restaurált leletanyagból interaktív kiállítás is látható a múzeumban.

"A legfontosabb leletanyagunk a Miskolcot Kassával összekötő M30-as autópálya építéséhez kapcsolódott. Itt

a Hernád mentén kilenc régészeti lelőhely feltárását végeztünk el, volt erődített bronzkori település, honfoglaláskori temető, IV-V. századi germán települések nyomai,

innen nagyon izgalmas leletek kerültek elő" - mondta az InfoRádiónak a régész.