Infostart.hu
eur:
372.65
usd:
339.33
bux:
143065.66
2026. november 19. csütörtök Erzsébet

Újabb gyanús műalkotásokra bukkantak a neves múzeumban

A berni Kunstmuseum újabb képeinek eredete kapcsán merült fel gyanú, miután egy irat szerint adományozójuk, a köztiszteletben álló Georges Keller műkereskedő kapcsolatban állt egy francia kollégájával, aki a náci megszállás idején németekkel kereskedett.

A francia-svájci-brazil állampolgárságú Keller az ötvenes évek és 1981-ben bekövetkezett halála között 116 műalkotást adományozott a svájci múzeumnak, közöttük Henri Matisse és Salvador Dalí festményeit.

A Kunstmuseumnak a művek eredetének ellenőrzéséért felelős vezetője néhány hónappal ezelőtt egy olyan iratra bukkant, amely szerint Keller kapcsolatban állt a náci megszállás alatt kollaboránsnak tartott Étienne Bignou francia műkereskedővel.

Ez nem az első eset, hogy nácik által elrabolt műkincsek kapcsán felmerül a svájci múzeum neve. A Kunstmuseum örökölte a 2014-ben elhunyt Gornelius Gurlitt több száz műkincsből álló gyűjteményét, akinek az apját, Hildebrand Gurlittot a nácik a zsidóktól elrabolt, vagy dekadensnek ítélt képek eladásával bízták meg.

Az ügy nagy visszhangot keltett, máig is folyik a kutatás a Gurlitt-örökség tulajdonosai után, és ismét megindult a vita Svájcnak a második világháború idején tanúsított semlegessége kapcsán.

Nina Zimmer, a múzeum igazgatója elmondta, hogy

megváltozott a légkör, "mindenki egyetért abban, hogy a múzeumok fő feladata, hogy feltárja, honnan származnak a művek, és választ adjon a kérdésekre".

A Frick Collection Reference Library New York-i kutatóintézet levéltára szerint Keller és Bignou együtt dolgoztak Párizsban a Georges Petit Galériában, amely 1933-ban történt bezárásáig impresszionista festőkre szakosodott.

Étienne Bignou ezután saját galériát nyitott a francia fővárosban, Keller volt az üzlettársa. A levéltár szerint Keller nyitotta meg a Bignou Galéria New York-i leányvállalatát.

Amelie Ebbinghaus, az elveszett műkincsekre szakosodott Art Loss Register adatbank kutatója szerint a francia állam és a szövetséges hatalmak dokumentumaiból kiderült, hogy Bignou német vásárlókkal tárgyalt Párizsban, és akkoriban kollaboránsként tartották számon.

"Ez nem jelenti azt, hogy a képek kétes forrásból erednek, de nem is zárható ki" - hangsúlyozta Ebbinghaus. Zimmer igazgatónő elmondta, hogy már korábban is feltette magának a kérdést, mert a Keller által svájci múzeumoknak adományozott műkincsekhez nem adtak dokumentációt.

A berni múzeum költségvetési támogatást kért a Georges Keller-hagyaték alapos tanulmányozásához.

A Kunstmuseum gyors reagálása és a kormány által a kutatáshoz biztosított összeg a svájci gyakorlat megváltozásáról tanúskodik, az alpesi államnak ugyanis nem mindig volt egyértelmű hozzáállása a nácik által elrabolt műkincsekhez - jegyezte meg az AFP francia hírügynökség, amely emlékeztetett rá, hogy a kilencvenes években - más országokhoz hasonlóan - Svájc is a második világháború idején tanúsított magatartása felülvizsgálatára kényszerült nemcsak a műkincsek, de a zsidók által elhelyezett bankbetétek kapcsán is.

Címlapról ajánljuk
Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Bodor Ádám: az elektrifikáció megállíthatatlan, át fog alakulni a budapesti flotta

Budapest a villamosok városa, különösen hosszú hálózattal rendelkezik, és már járnak elektromos buszok is a fővárosi közösségi közlekedésben. Az elektromos hajtás a jövő iránya – mondta Bodor Ádám, a Budapesti Közlekedési Központ vezérigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában, hozzátéve, hogy ezzel együtt nem lenne jó cél csak elektromos járműveket üzemeltetni. Beszélt arról is, mennyi dízel buszt lehet kiváltani elektromossal vagy trolival, és mennyi elektromos járműhöz lehet elég áram Budapesten.

Hszi, Trump és Putyin találkozott – Elemző: diplomáciai egyeztetés volt, érdekegyezés nincs

Csiki Varga Tamás, a Stratégia és Védelem Konzultációs Csoport elemzője az InfoRádióban a nagyhatalmi vezetők egyeztetését diplomáciai és kommunikációs jelentőségűnek nevezte, mivel a nukleáris fegyverkezéssel kapcsolatos kezdeményezést senki nem tett, csak szavak hangzottak el ezzel kapcsolatban. Az elemző szerint 2027 elején lehet fordulat Ukrajnában.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Dambisa Moyo: Mit kell tennie az Nvidia igazgatóságának?

Jensen Huang, az Nvidia alapítója és hosszú ideje hivatalban lévő vezérigazgatója lemondott, így a vállalat igazgatóságára nehéz döntések várnak. Dambisa Moyo közgazdász, aki tizenöt éve ül nagy globális vállalatok igazgatóságaiban, öt alapelvet javasol a válság kezelésére. Az igazgatóságnak ragaszkodnia kell a megbízatásához, és a részvényárfolyam mellett minden érintett szempontját mérlegelnie kell. A rövid távú nyomás helyett a vállalat hosszú távú működésére kell összpontosítania. Moyo szerint a legfontosabb a stabilitás, ezért óv a nyilvánosan bejelentett döntések hirtelen visszavonásától, mert az a hitelesség elvesztéséhez vezethet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×