A Bükk nyugati határán Bélapátfalváról Szarvaskőre érdemes elgyalogolni. Ez egy 14 kilométeres túra, 600 méteres szintkülönbséggel. Útközben megtekinthető a ciszterci apátság temploma és a Gilitka-kápolna. Az utóbbi híres búcsújáró hely, mert a legenda szerint egyszer megjelent ott Szent Anna, Szűz Mária édesanyja. Szarvaskőn is érdemes eltölteni egy kis időt, ez Magyarország egyik legszebb fekvésű települése.

A Visegrádi-hegységben Pilisszentlászlóról lehet gyönyörű körtúrát indítani a Bánya-hegy–Spartacus-ösvény–Jenő-kunyhó–Kis-Pap-hegy–Szarvas-zug–Lepence-patak útvonalon. A Jenő-kunyhó egyébként Horthy Miklós vadászkunyhója volt, de a nevét a kormányzó öccséről kapta. Mindig nyitva van, bárki ott alhat, aki megelégszik a szegényes felszereléssel.

A Börzsönyben Zebegényből a Kálváira-domb felé vegyék az irányt, majd a Csizmadia-völgyön keresztül menjenek fel a Kövesmezőre, utána pedig a törömező és a Malom-völgy érintésével térjenek vissza a kiindulási pontjukra. Útközben többször is csodás panoráma lesz erőfeszítésük jutalma.

Borsod megyében Tarcal környékén az Áldó Krisztus-szobrot, a Bányatavat, a Kopasz-hegyet és a Megyer-hegyi tengreszemet érdemes megcélozniuk.

A Vértesben Gánt, Csakberény, Szárliget, Várgesztes és Vértessomló mellett találnak jó pár szép ösvényt.

A Bakonyban Bakonybél és Városlőd között kéktúrázhatnak, Vas megyében Velemből indulva a Kőszegi-hegységet fedezhetik fel. Én az Írottkő-Hörmann-forrás-Szent Vid Templom útvonalat javaslom. A Hörmann-forrásról is tudok néhány érdekességet: ez a Kőszegi-hegység legmagasabban fekvő forrása, 713 méteren ered. A nevét egy Hörmann Mihály nevű katonáról kapta, akit a XVI. században ezen a helyen élve megnyúztak a törökök - a legenda legalábbis így tartja, a történészek szerint ilyen nevű ember nem létezett.