"Az épület örök emléket állít azoknak a mártíroknak, akiknek a tisztességéhez, becsületéhez, magyarságához kétség nem fér" - fogalmazott az eseményen Kiss Bódog Zoltán, a Magyar Politikai Foglyok Szövetségének (Pofosz) Zala megyei elnöke.

Az emlékhely avatásán részt vett több túlélő: idős emberek, akiket egykor az épület pincéjében embertelen körülmények között tartottak fogva, kínoztak és vallattak.

A múzeumba az eredeti állapotában megmaradt - fémpántokkal, kicsiny kémlelőnyílással ellátott - hatalmas kapun léphetnek be a látogatók. A magasföldszint egyik szobájában a rádió korabeli híradása szól, mellette rendhagyó történelemórák megtartására is alkalmas vetítőteremet alakítottak ki.

A pincerendszerben az apró börtöncellát régi tárgyakkal - vasággyal, kínzóeszközökkel, vízbe áztatott kötéllel - rendezték be. A börtönlabirintusban elhelyezett nyolc tablón a fogva tartás körülményeit, a kitelepítéseket, az üldöztetéseket jelenítik meg.

A Mártírok úti épület az 1948-as államosítás után vált az ÁVH zalaegerszegi székházává. Később, 1967-től 2007-ig leánykollégiumként működött, majd egy évtizeden át üresen áll.

Az önkormányzati tulajdonban lévő épületben - az egykori Martos Flóra, majd Kaffka Margit Leánykollégium déli szárnyában - 2016-ban, az 1956-os forradalom és a szabadságharc 60. évfordulóján kezdődött el az emlékhely kialakítása.

A múzeum a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány "Büszkeségpontok" elnevezésű pályázati támogatásával, mintegy 33 millió forintból valósult meg.