A kulturális identitás politikai döntésekben játszott szerepét méltatta Balog Zoltán, amikor a visegrádi országok, a személyes nézeteltéréseiket félretéve, közösen léptek fel a szuverenitásuk védelmében a migráció kérdésében. A miniszter szerint az elmúlt hónapok fejleményei igazolták a döntés helyességét.

"Azok a tartós döntések bizonyulnak nemcsak fenntarthatónak, hanem sikeresnek is, amelyek egy ilyesfajta kulturális identitással vannak összefüggésben, abból nőnek ki, még ha első látásra ez nem is nyilvánvaló."

Balog Zoltán elmondta, alapvető cél a kultúra bevitele és benntartása az iskolai nevelésbe, a Határtalanul programhoz hasonló országos kezdeményezések megvalósítása érdekében, amellyel az általános és középiskolások határon túli magyar közösségekhez juthatnak el, a miniszter védelmébe vette a Klebelsberg Intézményfenntartó Központot is, bár több ponton jogosnak ítélte a centralizált rendszer bírálatát.

"Olyan módon tudjuk bevinni, elvinni a kultúrát a legkisebb iskolába is, amire korábban nem volt lehetőség, mert esetleges volt, hogy egy önkormányzat mire volt képes ebben az ügyben" - fogalmazott a miniszter.

Fekete György, a Magyar Művészeti Akadémia elnöke a kultúra hármas egységét a tanítás és a tanulás, a tudományok arzenálja, valamint a művészet sokfélesége mentén határozta meg. Mint mondta, különbség van a nemzet kultúrája és a nemzeti kultúra között, a kettő azonban szimbiózisban van egymással, mivel a nemzeti kultúra az európai és egyetemes műveltség eredményeivel kiegészülve teremti meg a nemzet kultúráját. A kétféle megközelítés pedig a mindennapi arány kérdése.

"Tudni kell és vallani is illik, hogy az önbecsülés és öngondoskodás nem nacionalizmus, a mienk támogatása és kiemelt tisztelete nem diszkrimináció, a sajátságaink erények és nem fogyatékosságok, a magunk és a mienk megismerése semmiképpen nem befelé fordulás."

Hoppál Péter kultúráért felelős államtitkár a kulturális alapellátás céljai között említette a visszatalálást a kultúra szó eredeti, gondozni, művelni jelentéséhez, és hogy a társadalom valamennyi szereplőjének legyen esélye arra, hogy a művelődés a mindennapi életének része legyen.