"Nem teljesen szokatlan, hogy egy pápa interjúkötetet jelentet meg és újságírók számára személyes dolgairól is beszél. Elsőként II. János Pál pápa jelentetett meg interjúkötetet, és utódja, XVI. Benedek is élt ezzel a lehetőséggel" - mondta Máté-Tóth András teológus, valláskutató, a Szegedi Tudományegyetem tanára az InfoRádiónak.

Hozzátette: Ferenc pápa esetében maga a címválasztás és az interjúkban megpendített húr egyértelműen az ő pápai magatartásának és szolgálatának a fő vonalát képviseli, mivel a szegények és az igazságosság melletti kiállást, összefoglaló vallási kifejezésként az irgalmat hangsúlyozza és állítja centrumba.

"Ferenc pápára egyértelműen jellemző, hogy bár a keresztény hit közepéből beszél, mégis úgy fogalmaz és a célközönségét is úgy jelöli ki, hogy minden jóakaratú embert megpróbál megszólítani. Neki sikerült, még az elődeinél, különösen II. János Pál pápánál is jobban megtalálni a hétköznapi emberek hangját és szóhasználatát. Bár mélyen hívő keresztény katolikus ember, mégis olyan hihetetlen egyszerűséggel fogalmaz meg alapigazságokat is, amely érthető a hétköznapi ember számára, akkor is, ha nem hívő és nem rendelkezik vallási műveltséggel" - fogalmazott a teológus.

Mint mondta, éppen a nem hívő emberek számára mond nagyon meghökkentő dolgokat és azokat a bevett rutinokat, téziseket és előítéleteket, amelyeket - nem teljesen az egyház hozzájárulása nélkül - de a modern világ reflexszerűen épített ki magában mint vallás- és egyházkritikus elképzeléseket, azokat nagyon érdekesen, ügyesen, eredeti módon tárgyalja újra. Akár az egyház és a tudomány, az egyház és az ateisták, vagy az egyház és a szexuális forradalom közti viszonyt.

"Mind-mind úgy tárgyalja őket, hogy újra szóba lehet hozni, és megakadályozza, hogy egy legyintéssel el lehessen intézni azokat a tanításokat és belátásokat, amiket a kereszténység a mai modern és posztmodern társadalom számára kínál" - hangsúlyozta Máté-Tóth András teológus.