Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

Fotókiállítás nyílt az MTA székházának tervezője tiszteletére

Fotókiállítás nyílt a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) székházának tervezője, Friedrich August Stüler német építész (1800-1865) tiszteletére csütörtökön Budapesten.

Az eseményen Barnabás Beáta, az MTA főtitkárhelyettese elmondta, hogy a széleskörű közadakozásból felépült székház terveivel Friedrich August Stüler komolyan befolyásolta Magyarország kulturális fejlődését a Habsburg abszolutizmus korában.

Sokatmondó tény, hogy a kiválasztott stílus inkább a tudomány egyetemességét, mintsem a nemzeti kultúrát hangsúlyozta - fűzte hozzá, kiemelve, hogy a középület a neoreneszánsz historizmus nyitányát jelentette Magyarországon.

Azzal, hogy egy német építész tervei nyertek az Akadémia székházának építésére kiírt pályázaton, feltűnt Berlin és a Berliner Bauakademie a magyar építészet horizontján - hangsúlyozta Sisa József, az MTA Művészettörténeti Intézetének igazgatója.

A patinás egyetemen olyan kiváló építészek tanultak a későbbiekben, mint a székház kivitelezője és egyben Stüler tanítványa, Szkalnitzky Antal, valamint Lechner Ödön és Hauszmann Alajos - tette hozzá.

A Friedrich August Stüler több európai országra kiterjedő munkásságát bemutató, 30 fotográfiát felvonultató kiállítás az építész szülővárosának múzeuma, a Mühlhäuser Museen közreműködésével valósult meg.

A németországi intézmény igazgatója, Thomas T. Müller a megnyitón hangsúlyozta, hogy Friedrich August Stüler egy Magyarországon még teljesen ismeretlen formavilágot, az itáliai reneszánsz paloták stílusát idéző terveket javasolt, amelyek teljesen eltértek az osztrákok által előnyben részesített építészeti megoldásoktól.

A székház nem csupán Friedrich August Stüler fő műveinek, hanem legkedvesebb terveinek is egyike volt, rengeteget dolgozott az épületen - tette hozzá az igazgató.

A német építész nevéhez több mint kétszáz templom és kápolna, 16 kastély és palota fűződik tervezőként, átépítőként, kivitelezőként vagy véleményezőként. Legjelentősebb művei közt tartják számon az MTA székház mellett a Svéd Nemzeti Múzeum stockholmi épületét és a Sváb-Alpokban fekvő Hohenzollern-várat, valamint a letzlingeni vadászkastélyt is. Részt vállalt a berlini Múzeum-sziget építészeti koncepciójának kidolgozásában is, vezetése alatt készült el a Neues Museum és az Alte Nationalgalerie épülete.

A 19. századi egyházi és világi építészetben az európai klasszicizmus és a historizmus egyik legjelentősebb képviselőjének tartott, emellett a Tudor-stílus Anglián kívüli megismertetésében is maradandót alkotó Friedrich August Stüler összesen húsz éven át készített terveket IV. Frigyes Vilmos porosz király számára, 1842-től viselte A király építésze címet.

Az MTA székház felavatásának 150. évfordulóját ünneplő rendezvénysorozat keretében megvalósuló tárlat december végéig tekinthető meg az épület aulájában.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×