Az október 31-ig látogatható, Az izgalom biológiája - Selye János és a stresszelmélet dimenziói című időszaki kiállítás célja, hogy a stressz jelenségét tudományos, ugyanakkor a laikus látogatók számára is érthető szempontból járja körül. A tárlat kitér a stressz meghatározásának előzményeire, Selye János kutatásaira és felfedezésére, emellett érzékletesen bemutatja azokat a szerveket és hormonokat, amelyek részt vesznek a stressz térbeli és időbeli kifejeződésében. A tárlat vizuálisan is érzékelhetővé és megfoghatóvá teszi a stresszt, valamint Selye János különleges személyisége, tudományos és filozofikus szemléletmódja, iskolateremtő nagysága is kibontakozik a látogatók előtt - közölte a múzeum az MTI-vel.

Selye János osztrák-magyar származású kanadai belgyógyász, vegyész Prágában doktorált, 1929-1932 között a prágai egyetemen, majd a kanadai McGill Egyetemen dolgozott. 1945-től 1976-ig Montrealban folytatta kutatómunkáját, miközben az amerikai hadsereg általános sebészeti tanácsadójaként működött. Az Életünk és a stressz című, kifejezetten népszerű könyve 1964-ben jelent meg magyarul.

A tudós 1936-ban, a Nature-ben megjelent cikkében ismertette meg a tudományos világot egy új jelenséggel, amelyet csak hosszú vívódás után nevezett el stressznek, a szó eredeti angol jelentése feszültség, idegfeszültség volt.

Kutatásait nagy apparátussal végezte, iskolateremtő, tudományszervező nagysága abban is kiteljesedett, hogy a világ minden tájáról érkeztek hozzá kutatók és a világ minden táján létesültek stresszkutatásra szakosodott kutatóintézetek. Emberként, kutatóként, iskolateremtőként, előadóként is mély benyomást tett a tudományos világra. Munkásságának jelentőségét mi sem jelzi jobban, mint az, hogy a mai napig folynak a stressz jelenségével foglalkozó kutatások.