Infostart.hu
eur:
372.17
usd:
338.84
bux:
138298.98
2026. november 20. péntek Jolán

Itt és most: 205 kortárs művész munkái a Műcsarnokban

A kortárs magyar képzőművészet sokféleségéről kíván átfogó képet adni a Műcsarnok Itt és most című kiállítása; a szombattól 205 alkotó munkáit bemutató tárlat a Magyar Művészeti Akadémia által elindított Nemzeti Szalon sorozatba illeszkedik.

Legalább hatezer kortárs művész alkotásait megnéztem, közülük próbáltam kiválasztani azokat, amelyek némileg mások, mint amit ismerünk - mondta el a kiállítás pénteki sajtóvezetésén N. Mészáros Júlia kurátor.

A tárlat olyan nagy mesterek életművéből is új jelenségeket szeretne felmutatni, mint Keserü Ilona, Konok Tamás vagy Orosz István, és néhány, a közelmúltban elhunyt művész - például Hantai Simon, El Kazovszkij vagy Körösényi Tamás - munkái is bekerültek az anyagba.

Szegő György művészeti igazgató hangsúlyozta, hogy még egy ilyen nagyszabású válogatásból is sok arra érdemes művész óhatatlanul kimaradt, a Műcsarnok felhívására azonban maguk az alkotók is feltölthették munkáikat, így Tár.hely címmel az M0 kiállítótérben további 750 művész alkotásai tekinthetők meg digitálisan.

N. Mészáros Júlia a hatalmas anyagot témák és motívumok szerint rendezte el. A művészet mindig aktuális kérdéseivel, a léthez, a térhez és az időhöz való viszonnyal foglalkoznak például Konok Tamás és Kovács Attila munkái, Rákóczy Gabriella 24 N című sorozata pedig saját rendszert épít fel egyszerű geometriai eszközökkel.

Kép és szöveg kapcsolatát vizsgálja Balaz Blazej és Tót Endre, Keserü Ilona újabb vásznai tér és szín kapcsolatát kutatják, míg Bibok Piroska homokszobrai egy igen efemer anyagból próbálnak meg örökérvényű üzenetet megfogalmazni. Női identitáskérdésekkel foglalkoznak, a testábrázolás új útjait keresik Verebics Ibolya, Kusovszky Bea és Fajgerné Dudás Andrea Júlia festményei, Polgár Botond pedig a mitológiából választott témákat töredékes nőszobraihoz.

Fülöp Gábor Játszótér című installációjában labdázó ufógyerekek festenek fel egy ember nélküli jövőt, Tolnay Imre, Boros Miklós János vagy Uri Asaf ezzel szemben szelídebb hangon vizsgálják az embert körülvevő természetet. Domián Gyula és Kiss Zoltán A belső templom című nyloninstallációja egyfajta szubtilis szentélyt rajzol ki a Műcsarnok apszisában, Gergely Réka vasszobrai pedig a japán kultúrát idézik meg letisztultságukkal.

Selbst című, kultúrákon átívelő sorozatában Engler András bronz szoborportrékban örökítette meg magát, míg Sudár Péter festményein keresi saját művészi szerepét. A látogatók is átrendezhetik Martus Éva interaktív képekeit, amelyek mellett Debreczeni Imre sci-fi ihlette képeivel és Erős Apolka finoman futurisztikus betonszobraival találkozhatnak. Egymással szemben helyezkednek el feLugossy László és Wahorn András képei is.

Tízméteres installációt hozott el a Műcsarnokba a Londonban élő Bolygó Bálint, aki az MTI-nek elmondta: az általa alkotott gép automatikusan újra és újrarajzolja a hatalmas papírfelületet a július 19-ig látogatható kiállításban.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata  – Háborús híreink pénteken

Megindult Putyin bosszúja a Krími híd miatt, máris bukhat Amerika békejavaslata – Háborús híreink pénteken

Az ukrán légierő jelentése szerint Oroszország november 20-ra virradóra súlyos támadást hajtott végre ukrajnai célpontok ellen, számos rakétát bevetve – közölte az RBK Ukraine. Ez része lehetett azoknak a támadásoknak, amiket az orosz elnök korábban belengetett Kijevnek, amiért lerombolták a Krími híd közúti ágát. Szergej Rjabkov orosz külügyminiszter-helyettes az Interfaxnak nyilatkozva beszélt a felvetésről, hogy Ukrajna „NATO-szerű” védelmet kapjon. Határozottan elutasította ezt a lehetőséget, szerinte az orosz számára ez abszolút elfogadhatatlan. Továbbra is nyitva hagyják a tárgyalások előtt az ajtót, erről a témáról azonban nem kívánnak értekezni a jövőben.  Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×