"Azt hiszem, A bádogdob első pár oldala olvastán fogalmazódott meg bennem, hogy egy nap én is lehetnék író" - elevenítette fel Elfriede Jelinek. A szintén Nobel-díjas osztrák írónő úgy fogalmazott, hogy számára Günter Grass 1959-ben megjelent könyve egy új irodalmi nyelv kezdete volt. "Általa rájöttem, hogy az írás nem egyszerűen elbeszélés vagy leírás" - fűzte hozzá az APA osztrák hírügynökségnek írt e-mailjében.

"Nagyon szomorú. Igazi óriás volt, inspirációt jelentett" - búcsúzott Salman Rushdie a Twitter közösségi portálon. "Dobolj neki, kicsi Oskar!" - írta A bádogdob főhősére, Oskar Matzerath-ra utalva a brit-indiai író, aki barátjának nevezte Günter Grasst.

"Számomra ő volt az utolsó nagy írók egyike" - fogalmazott Mircea Cartarescu. A kortárs román irodalom legnagyobbjai között számon tartott író és költő - akit az idei lipcsei könyvvásáron az Európai Egyetértés Lipcsei Könyvdíjával tüntettek ki - a modern irodalom hivatkozási pontjaként emlegette a német irodalom hétfőn elhunyt kiemelkedő alakját.

A 20. század csúcspontjaként jellemezte Grass munkásságát Per Wastberg, a Nobel-díjat odaítélő Svéd Akadémia tagja. A német író 1999-ben kapta meg a legrangosabb irodalmi kitüntetést, ezzel kapcsolatban Wastberg felelevenítette, hogy egyértelmű döntést hoztak. "Számunkra ő volt az évszázad fénypontja. Õ maga volt a 20. század, legalábbis Thomas Mann után" - emlékezett vissza.

A bádogdobról szólva hozzátette, hogy a regény mérföldkő az európai irodalomban. Grass SS-tagságával kapcsolatban azt mondta, hogy azt írói munkásságától külön kell értékelni. A szerző 2006 nyarán a Hagymahántás közben című kötete megjelenése előtt vallotta be, hogy 17 évesen a Waffen SS tagja lett. Több bírálója a Nobel-díj visszaadására kötelezte volna, mások pedig nem értették, hogy a történelmi múlttal való szembenézést és elszámolást sürgető író miért csak ekkor állt elő ezzel az életrajzi adattal.

A Nobel-díjas író megszólalásai, írásai miatt gyakorta került a viták középpontjába.

2012 áprilisában az iráni konfliktus témáját feldolgozó, Amit el kell mondani (Was gesagt werden muss) című versével kavart vihart. Az izraeli kormány bírálójaként és Németország-szakértőként számon tartott Móse Zimmermann izraeli történész Grass halálhírére reagálva úgy fogalmazott, Izrael-bírálatával az író átlépett egy határt, és sok izraeli, aki nagyon szerette a könyveit, sértve érezte magát.