A világhírű filmes a kiállítás pénteki sajtóbemutatóján felidézte: egészen fiatal kora óta fotózott, naplóírás helyett is fényképeken örökítette meg élete, munkája helyszíneit. "A fényképésznek nincsen stábja, maga +rendez+, míg a film csapatmunka" - fogalmazott.

Mint hangsúlyozta, a filmezés alapja is a fényképezés, amelyet egész pályafutása során művelt, mindig hobbiként.

A kiállítás első termei a főiskolai munkához készült fényképeket, illetve ugyanennek az időszaknak a kedvtelésből készült fotóit vonultatja fel: falusi életképeket, tájképeket, vidéki emberek portréit.

Az ötvenes évek első felének Budapestje, Balatonja bukkan fel Zsigmond Vilmos első színes képein is. Mint az alkotó elmondta, az ekkori Agfacolor filmek lágy, pasztelles színei jól illenek saját látásmódjához, hiszen a rikító színeket soha nem szerette filmjeiben sem. Annál inkább kedveli azonban a fekete-fehér képeket elvontabb hatásuk miatt, 1957-es, viszontagságos hajóútját az emigrációba már ilyen filmkockákon örökítette meg.

Zsigmond Vilmost az Egyesült Államokban nem várták egyhamar lehetőségek, így első évtizede a tengeren túlon élete legnehezebb szakaszai közé tartozik, fotózásra azonban mindvégig jutott ideje. Ebből az időszakból számos New York-i, San Franciscó-i, Los Angeles-i életképet vonultat fel a tárlat.

Vannak témák, melyeket színes filmen lehet a legjobban visszaadni, ilyen a tűzijáték, a naplemente, a sivatagos, felhős afrikai vagy coloradói táj - mondta el Zsigmond Vilmos a külön szekcióba rendezett színes felvételei előtt.

A tárlat az Oscar-díjas alkotó filmes pályafutását is felvillantja: külön sorozatokon ismerhetők meg olyan híres filmek helyszínei, mint A szarvasvadász vagy a Maverick, más filmek pedig az operatőr által készített standfotókon tűnnek fel.

Tomas Opitz és Puskás Bea kurátorok az MTI-nek elmondták: mindenki ismeri Zsigmond Vilmos filmes munkásságát, mindenki tudja, hogy fantasztikusan tud világítani, kameramozgásokat megoldani, a kiállítás azonban inkább az alkotó belső világát kívánja bemutatni. Ha mélyen belenézünk ezekbe a képekbe, sok apró történetet találunk bennük, és ezeket össze tudjuk kapcsolni a filmjeivel - hívták fel a figyelmet.

"Az első három terembe próbáltunk olyan képeket válogatni, amelyeken későbbi filmjeinek képi világa talán még nem annyira jelenik meg, de bizonyos elemek, mint például a víz, az emberi sorsok erősen jelen vannak" - mondták el a kurátorok, hozzátéve: szintén fontos szempont volt azt bemutatni, hogy Zsigmond Vilmos milyen kevés képből össze tud rakni egy egész történetet.

A június 21-ig látogatható kiállításhoz kapcsolódó filmvetítésekről, tárlatvezetésekről és egyéb kísérőprogramokról a www.ludwigmuseum.hu honlapon találhatók részletes információk.