A pénteken felavatott létesítmény - amelyet jelentős idegenforgalmi látványosságnak is szánnak - a normandiai város érseki palotájában épült, ahol még láthatók annak a teremnek a romjai, amelyben az egyházi bíróság 1431-ben eretnekségért máglyahalálra ítélte, majd 25 évvel később rehabilitálta Jeanne d'Arcot.

Az orléans-i szüzet - aki a nevét arról a városról kapta, ahonnan 1429-ben kiűzte az angolokat - a burgundiai hercegnek, a francia királyság ellenségének katonái fogták el, és 1430 decemberében az angol megszállás alatt lévő Rouenba szállították. Öt hónappal később, ítéletének meghozatala másnapján, 1431. május 30-án a roueni régi piacterén máglyán megégették.

A 1000 négyzetméter területű múzeum, amelyet Szent Johanna történetével foglalkozó tudományos szakértők bevonásával terveztek, 3D filmek segítségével "beszélteti a falakat": a felvételeken mintegy húsz színész játssza el a posztumusz per tanúit. "Semmit sem találtunk ki, a forrás a rehabilitációs per jegyzőkönyve" - mondta el a berendező, Clémence Farrell.

A multimédiás bevezető után a látogató egy úgynevezett "mítosztárba" érkezik, ahol kedvére tájékozódhat a hősnővel foglalkozó történelemtudományi anyagok segítségével.

Az emlékmúzeumba, amelynek a létrehozását Laurent Fabius külügy- és idegenforgalmi miniszter, a régiós önkormányzat képviselője kezdeményezte, 100 és 150 ezer közötti turistát várnak.

"Azzal, hogy lehetővé tesszük mindenki számára, hogy történelmünkről és annak megírásáról gondolkodjon, meg kívánjuk előzni, hogy bárki is politikai célokra kisajátítsa magának Johannát" - hangsúlyozta Laurent Fabius a Nemzeti Frontra utalva.

Az egyik legerősebb európai szélsőjobboldali párt, a Nemzeti Front Jeanne d'Arcot választotta nacionalista irányvonala jelképévé.