Infostart.hu
eur:
364.47
usd:
330.63
bux:
146155.68
2026. november 15. vasárnap Albert, Lipót

Lator László kapta a Babits Mihály Alkotói Díjat

Lator László Kossuth-díjas költő, műfordító, esszéista kapta a Magyar Irodalomtörténeti Társaság 2014-es Babits Mihály Alkotói Díját.

A Petőfi Irodalmi Múzeumban ünnepélyes díjátadón Lator László munkásságát Ferencz Győző József Attila-díjas költő, irodalomtörténész, műfordító méltatja. A költő műveiből Tasnádi Bence színművész olvasott fel.

Az MTI-hez eljutatott laudáció kiemeli Lator Lászlónak a Magyar Irodalomtörténeti Társaság folyóiratának, az Irodalomismeretnek 2014-es negyedik számában megjelent, Gyaluforgács - egy régi vers maradéka című költeményét, amely híven képviseli a költő lírafelfogását és költészettechnikáját.

Mint Ferencz Győző fogalmaz, "a költő, műfordító nemcsak verseit, hanem egész életművét is szoros egységbe fogja: verseit újra és újra átrendezi, köteteit is folyamatosan bővíti-szűkíti, és visszanyúl korai, korábbi darabjaihoz".

A Babits Mihály Alkotói Díjat 2008 óta ítéli oda a Magyar Irodalomtörténeti Társaság kortárs magyar írók, költők életművének tiszteletére. A díjazás oklevéllel és Babits-kisplasztikával jár. Az első díjat Hubay Miklós vehette át, tavaly Krasznahorkai László részesült az elismerésben.

Lator László 1927. november 19-én született Tiszasásváron. A második világháborúban amerikai fogságba esett, és a breszt-litovszki fogolytáborba került. 1946-ban Magyarországra szökött és beiratkozott a makói gimnáziumba. 1947-ben felvették az Eötvös Collégiumba német-magyar szakra. Verseit a Magyarok és a Válasz című folyóiratok közölték először. 1948-ban első, kiszedett kötetét (Õserdő) betiltották, majd kizárták a Collégiumból. 1951-től gimnáziumi tanárként dolgozott Körmenden, 1955-től az Európa Kiadó lektora, majd főszerkesztője volt.

Sokáig műfordítóként volt jelen az irodalmi életben. Első, Sárangyal című kötete 1969-ben jelent meg. A hetvenes évektől a kilencvenes évekig műfordítói szemináriumokat vezetett az ELTE bölcsészkarán. Több televízió- és rádióműsor közreműködője, szerkesztője volt. A Széchenyi Művészeti és Irodalmi Akadémia egyik alapítója, a Digitális Irodalmi Akadémia tagja.

A Kossuth-díjat 1995-ben kapta, 2007-ben Pro Urbe Budapest-díjjal tüntették ki, 2012-ben a Magyar Érdemrend középkeresztje polgári tagozata kitüntetést kapta.

Címlapról ajánljuk
Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az erdők megmentése milliárdokat spórolhatna meg a gazdaságnak

Az Európai Unió és Magyarország 2050-re vállalta a klímasemlegesség elérését. Az ezt segítő legolcsóbb megoldások egy része nem az erőművekben, az iparban vagy a közlekedésben, hanem az erdők megőrzésében van – derült ki a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont modellezéséből. A Kutatóközpont főmunkatársa, Kis András közgazdász-vízgazdasági elemző az InfoRádióban hangsúlyozta, hogy az erdők folyamatos szén-dioxid-nyelése egy olyan értékes szolgáltatás, amellyel a legdrágább ipari kibocsátáscsökkentési szükségleteket lehet kiváltani.

Életveszélyes sérülések sportpályán: megvan, pontosan mit és hogyan csináljon az orvos – Pánics Gergely az Arénában

Rendkívül veszélyes sporteseményeken vagy edzéseken is, ha a mellkast nagy erejű ütés éri, hasonló bringás vagy e-rolleres baleseteknél szokott előállni – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Pánics Gergely ortopéd-traumatológus, az FTC egészségügyi vezetője a spanyol másodosztályú Tenerife-Andorra meccsen történt tragédiával összefüggésben.
inforadio
ARÉNA
2026.11.16. hétfő, 18:00
Csizmadia Ervin
a Méltányosság Politikaelemző Központ igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×