Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 22. vasárnap Cecília

100 magyar dokumentumfilm - Vetítéssorozat az Urániában

100 magyar dokumentumfilm címmel vetítéssorozat indul a Magyar Művészeti Akadémia (MMA) film- és fotóművészeti tagozatának válogatásában, Sára Sándor rendező kezdeményezésére november 10-én a fővárosi Uránia Nemzeti Filmszínházban.

"Minden generáció, de elsősorban a fiatalok számára hozzáférhetővé kell tenni ezeket a filmeket, amelyek szociológiai és esztétikai szempontból is hatalmas kincset jelentenek, és bennük van a magyar történelem" - fogalmazott Dárday István rendező, az MMA film- és fotóművészeti tagozatának elnöke a keddi budapesti sajtótájékoztatón.

A sorozat a két évvel ezelőtt indult, játékfilmeket bemutató 53 magyar film című vetítéssorozat folytatása. Az MMA által filmesztéták és történészek bevonásával kiválasztott dokumentumfilmek 1936 és 2013 között születtek, ezeket tematikus blokkokba rendezték.

Az idén novemberben és decemberben látható első széria címe Nehéz emberek, ennek keretében Kovács András (Nehéz emberek), Kósa Ferenc (Küldetés; Az utolsó szó jogán), Sós Ágnes (Láthatatlan húrok - A tehetséges Pusker nővérek), Tóth Péter Pál (Számvetés) és a Gulyás testvérek, Gyula és János (Ne sápadj!) portréfilmjeit vetítik.

Dárday István úgy fogalmazott, hogy közhely, de ezek a sorozatok megmutatják: aki a múltat nem ismeri, a jelent képtelen úgy átélni, ahogy a lehetőségek szerint a legoptimálisabb lenne.

"Megtudhatjuk, milyen valójában a magyar filmkincs, milyen érték halmozódott fel benne, holott a filmek többsége ma is különböző raktárakban, gyári épületek polcain hever. A mai magyar középgeneráció ezeket a filmeket soha nem látta, az oktatásban teljesen esetlegesen használják e műveket, holott a kötelező filmoktatást be kellene vezetni az általános és középiskolákban, az egyetemeken" - fűzte hozzá.

Úgy vélte, a vetítéssorozatok az MMA nyitottságát is mutatják, szemben az intézményt ért vádakkal.

Bakos Edit, az Uránia igazgatója felidézte, hogy a 2012 novemberében indított, és csaknem két éven át tartó 53 magyar film című vetítéssorozat országos programmá vált, miután az Uránia mellett az Art Mozi Egyesület is bekapcsolódott a szervezésbe, így a megyeszékhelyek artmozijaiba is eljutott. A játékfilmeket idén ősszel a Vajdaságban is örömmel fogadták.

"A vetítések egyik fontos eredménye, hogy az iskolák és a mozik között szorosabbá vált a kapcsolat. Azt szeretnénk, ha minden gyereknek lenne moziélménye" - mondta Bakos Edit.

Kitért arra, hogy a legjobb dokumentumfilmeket bemutató új vetítéssorozatot megelőzte Sára Sándor Kossuth-díjas operatőr, rendező, az MMA tagja dokumentumfilmjeiből az Uránia szervezésében összeállított retrospektív sikere.

Sára Sándor a sajtótájékoztatón kifejtette, hogy létre kell hozni egy központi filmtékát, amelyben összegyűjtenék a legfontosabb filmeket, mert így koordináltabban lehetne bemutatni ezt a kincset. Hozzátette: biztos abban, hogy az MMA film- és fotóművészeti tagozata napirendre tűzi ezt a kérdést.

Arról is beszélt, hogy korábban évtizedeken át különböző alkotóműhelyekben születtek a magyar dokumentumfilmek, manapság viszont pályázni kell, ami működésképtelen rendszer, mert a dokumentumanyagot sokszor azonnal meg kell csinálni.

Tóth Klára filmkritikus, az MMA művészettörténeti tagozatának tagja kiemelte, hogy száz kiválasztott dokumentumfilm között lesznek dokumentarista játékfilmek is, köztük a legkorábbi, az 1936-ban Georg Höllering által készített Hortobágy.

Az első, Nehéz emberek blokk után jövőre lesz egy, amely a 20. század két nagy népirtására, a holokausztra és a Gulágra emlékezik három-három filmmel, A vörös földön címmel a szocializmus valódi arcát leleplező alkotásokat csoportosítottak, a magánélet legbelső köreiig jut el A Fagyöngyöktől a Sejtjeinkig című csomag, és lesz vetítéssorozata dokumentumfilm és a humor kapcsolatáról is.

A tervek szerint mind a száz dokumentumfilm látható lesz a televízióban is. A november 10-én kezdődő és 2016-ig tartó mozis vetítéssorozatot beszélgetések, viták kísérik az alkotókkal, és fotókiállítások is lesznek, Almási Tamás Ózd-sorozatát például Benkő Imre képei is illusztrálni fogják.

Az 53 magyar film széria nyomán könyv jelenik meg, a 100 magyar dokumentumfilm vetítését mintegy negyven füzet kíséri az MMA kiadásában, az alkotókat, a tendenciákat bemutatva.

A vetítések a diákoknak ingyenesek.

Címlapról ajánljuk
Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Már nem a budapesti belváros a külföldiek kedvence

Tavaly 15 százalékkal kevesebb külföldi vásárolt lakást vagy házat Magyarországon, mint egy évvel korábban. Az ingatlan.com oldalán az idei év első tíz hónapjában a külföldről érkező érdeklődések száma is csökkent, majdnem 30 százalékkal. Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az InfoRádióban azt mondta, hogy a forint erősödése az euróhoz képest, illetve az Airbnb–szabályozás jelentősen befolyásolja a külföldi vásárlók fővárosi érdeklődését.

Anyák egy kis csoportja most tényleg rosszul jár

Azokról van szó, akik elmúltak 40 évesek, 50 évesek nem, de „csak” két gyermekük van, azok ugyanis már elesnek az életük végéig szóló szja-mentességtől. Már azt is tudni, mennyit veszítenek.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

Hatalmas vagyon rejlik a leselejtezett AI-hardverekben: dől a pénz az újrahasznosításból

A mesterséges intelligencia látványos fejlődése mögött egyre több fizikai eszköz dolgozik: a modellek tanításához és működtetéséhez szerverekre, speciális chipekre és hálózati berendezésekre van szükség. Ahogy a nagy technológiai vállalatok versenyeznek a nagyobb számítási kapacitásért, az új hardvergenerációk beszerzése a korábbi eszközök cseréjét is ösztönözheti. A beruházási hullám így idővel hulladékkezelési kihívássá válhat. A Nature Computational Science folyóiratban megjelent 2024-es kutatás szerint a generatív AI-hoz kapcsolódó elektronikai hulladék mennyisége 2020 és 2030 között összesen 1,2–5 millió tonnát érhet el, a technológia terjedésétől és az eszközök használati idejétől függően. Ez azonban nem eleve elkerülhetetlen szeméthegy, a működő berendezések újbóli felhasználásával, élettartamuk meghosszabbításával és alkatrészeik hasznosításával mérsékelhető a hulladékképződés. Éppen itt nyílhat üzleti lehetőség azoknak a vállalatoknak, amelyek a lecserélt hardverekben megmaradt értéket képesek visszanyerni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×