Czunyiné Bertalan Judit elmondta, hogy a kiállítandó szobormásolatok az ókortól a reneszánszig terjedő időszakot mutatják be, emellett az erőd egykori életét megidéző terek is megújulnak. Eredeti állapotába állítják vissza az ágyúállásokat, egy legénységi és egy altiszti szállást, valamint múzeumpedagógiai célokat szolgáló tereket alakítanak ki.

A Csillag erőd felújítása a megyében kiemelt beruházás, megvalósítását a kormányhivatal felügyeli, jelenleg a munkálatok engedélyezési eljárása folyik. A felújítás forrásainak legnagyobb részét az Európai Unió biztosítja.

A Csillag erőd helyén már a török időkben palánkvár állt, komolyabb erősséggé az 1848-as szabadságharc előtt építették át. 1849. október 2-án - két hónappal a világosi fegyverletételt követően - Klapka György adta át az osztrákoknak.

Az első világháború előtt, mint az erődrendszer egyik legfontosabb elemét, kőből és téglából újraépítették. Jellegzetes csillag alakját négy, befelé nyitott ütegállás adja, körben mély vizesárok védi, az udvaron nyolcszögletű, erőd jellegű laktanyaépület található. A komáromi erődöket az "örökkévalóságnak" építették, azonban elkészültével szinte egy időben, a repülőgépek megjelenésével elvesztette hadászati jelentőségét.

A Csillag erődöt a Monarchia hadserege laktanyaként és raktárként használta. 1944. októberétől decemberéig deportáltak gyűjtőhelyéül szolgált. A II. világháború után szükséglakásokat alakítottak ki benne, majd eladták a helyi ÁFÉSZ-nek, zöldségraktárként használták.

Az állam a létesítményt visszavásárolta, a Csillag erőd 2005 óta látogatható műemlék.