Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina

Esterházy Péter a magyar "Führer-államról"

Esterházy Péterrel készített interjút közölt a Der Standard című osztrák napilap szombati száma. Az írót az alkotmányozásról, a magyarországi politikai folyamatokról és nyelvi jelenségekről kérdezte a liberális lap munkatársa. "Néha hajmeresztő", ahogy Nyugaton a magyarországi politikai változásokról írnak - nyilatkozta Esterházy, aki a nyugati sajtóban megjelent "Führer-állam" jelzőt nem tartja megfelelőnek.

Hogy az alkotmányozás valóban forradalmi átalakulást jelent-e Magyarország számára, ezzel kapcsolatban nem könnyű következtetéseket levonni, mert Magyarországon a bizalmatlanság légköre uralkodik - állította az író. "Senki nem bízik senkiben" - fogalmazott.

A kormányoldali alkotmánytervezetben szereplő önmeghatározásoknak, mint például annak, hogy "mi a magyar?", természetesen megvan az okuk. Minden állam, amelynek gondjai vannak az önmeghatározással, megpróbál annak a végére járni. De hogy mitől magyar a magyar, az "ősi magyar kérdés", amelynek Angliában vagy Franciaországban nem lenne értelme - vélekedett.

Az önkorlátozás alkotja azt a nyelvi környezetet, amelyben olyan szövegek születnek, mint az alkotmánytervezet bevezetője - mondta. A preambulumot magát "védhetetlennek" tartja és pontatlannak. Véleménye szerint keverednek benne olyan kifejezések, mint a nemzet és az állam. Nézőpontváltozás zajlik, az alapvető jogok nem az alanyuk erősítését szolgálják, hanem az alanynak kell még valamit nyújtania. Hozzátette, nem tudja megítélni, hogy a készítők tudják-e, milyen radikálisan időszerűtlen ez.

A konzervatívok nyelvezetét "réginek, porosnak" látja Esterházy. Véleménye szerint az olyan kijelentések, mint "Egyedül állunk Európa viharában, és Európa hálátlan", az áldozat-mítoszt is táplálják. "Nem beszélhetünk Európa diktátumáról, ha mi töltjük be az EU-elnökséget. Brüsszel mi vagyunk, mindannyian" - tette hozzá.

A politikai folyamatok magyarázatáról szólva úgy vélekedett, hogy az elmúlt húsz év történései nagyon gyorsan zajlottak le. A magyar társadalom nem élvezi a demokráciát; nem küzdött meg érte, egyszerűen az ölébe hullott. Néhány évvel később már az EU-ban volt Magyarország, és lemondott bizonyos hatáskörökről. "Néha hajmeresztő", ahogy Nyugaton a magyarországi politikai változásokról írnak - folytatta az író. A nyugati sajtóban megjelent "Führer-állam" jelzőt nem tartja megfelelőnek. "Egy nagyon autoriter képződmény van létrejövőben, de ezek a metaforák egyszerűen hamisak" - fogalmazott. Stilisztikailag sok minden a Kádár-korszakból ered, az öncenzúra is, amelytől "az embernek felfordul a gyomra". Eddig nem történt semmi az új médiatörvény hatálya alatt, csupán fennáll a beavatkozás lehetősége - mondta.

Az öncenzúrával szemben csak veszíteni lehet - jelentette ki. Az öncenzúra látszólag olyan, "mint egy nemes lovag, amellyel, ha tehetséges és kitartó az ember, meg tud vívni, és legyőzheti. Csakhogy ez nem így van. Az öncenzúra olyan, mint az olvadt hó, beszivárog az ember gallérja alá" - mondta. Egyes jelenségek 1949-re emlékeztetnek, mint "az állam ellenségei" vagy az "áruló" kifejezések használata. Mindezek a jelenségek káros szellemiséget teremtenek Esterházy Péter szerint. Demokratikus körülmények között egyre kevesebb szabadság: az új alkotmány szellemisége ebbe az irányba mutat - mondta.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Nem a töltő a legfontosabb kérdés – Ezen múlik az elektromos kamionok jövője

Nem a töltő a legfontosabb kérdés – Ezen múlik az elektromos kamionok jövője

Az elektromobilitás következő nagy átalakulása a haszongépjárműveknél zajlik. A városi áruterítéstől a regionális fuvarozáson át a nehéz-tehergépjárművekig egyre több vállalat számára válik reális alternatívává az elektromos hajtás. Az e-járművek, töltők beszerzése, üzembe állítása azonban önmagában nem oldja meg a közlekedés zöldítését. A valódi kérdés az, hogy az elektromos járművekhez milyen energiaellátás, töltőinfrastruktúra és intelligens üzemeltetési rendszer társul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×