Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
316.16
bux:
146688.57
2026. augusztus 2. vasárnap Lehel

Könyv Benesről: "Nem ismerte a vereség fogalmát"

Szorgalmának és munkabírásának köszönheti Eduard Benes egykori Csehszlovák elnök, hogy 1948-ig mindig talált olyan nagyhatalmat, amely támogatta törekvéseit - mondta az InfoRádiónak Gulyás László, a Szegedi Tudományegyetem docense a nemrég megjelent Eduard Benes című életrajzi könyv szerzője.

Az Eduard Benes életéről szóló könyvben a szerző a cseh politikus 1914-ben kezdődött és 1948-ban véget ért politikai karrierjét vizsgálta. Gulyás László az InfoRádiónak elmondta: különösen azokra a részletekre tért ki, amelyek érintik a magyar történelmet és kisebbséget.

A Szegedi Tudományegyetem docense Benesről elmondta: politizálásának következtében egy olyan csehszlovák-magyar határ jött létre, amely miatt egymillió magyar került Csehszlovákiába, dekrétumainak következtében pedig számos jogától megfosztották az ott élő magyar kisebbséget: elvették földjüket, vagyonukat, munkájukat.

Összességében mintegy 30 ezer embert űztek el, 40 ezren önként menekültek el, a lakosságcsere pedig 90 ezer embert érintett.

A nyugati nagyhatalmak mindig is támogatták Benes politikáját. A Csehszlovákia második elnökéről készült életrajzi könyv történész szerzője szerint ennek oka az, hogy Benes egy szorgalmas és nagy munkabírású politikus volt, nem ismerte a vereség fogalmát, és minden szituációt meg tudott úgy magyarázni, hogy az érthető és elfogadható legyen.

Hanganyag: Szabó Gergõ

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.03. hétfő, 18:00
Kaiser Ferenc
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem docense
Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Valódi függetlenséget ígér a Tisza-kormány a közjogi intézményeknek – De vajon a mostani javaslatok eleget tesznek ennek?

Magyar Péter kormánya megkezdte Magyarország közjogi intézményrendszerének átalakítását. Ez egyes területeken új szerveket hoz létre, másutt a meglévő intézmények vezetőválasztási, összeférhetetlenségi és felügyeleti szabályait írja át. Ezek a lépések nagyrészt ahhoz a politikai ígérethez kapcsolódnak, hogy a kormány helyreállítja a jogállamiság intézményi garanciáit. A már elfogadott és a nyilvánosságra hozott javaslatok ugyanakkor több ponton belső feszültséget hordoznak: miközben erősítik a szakmai, civil vagy intézményi jelölés szerepét, a döntő szót sok esetben továbbra is az Országgyűlés kétharmados többsége mondja ki. Ez a modell rövid távon a politikai legitimáció garanciájaként jelenhet meg, hosszabb távon azonban blokkolási lehetőséget, alkukényszert vagy újabb pártpolitikai függést teremthet. Cikkünkben azt vizsgáljuk, hogy a mostani reformok mennyiben képesek valódi intézményi függetlenséget teremteni, és milyen közjogi megoldások csökkenthetnék a későbbi politikai lefoglalás kockázatát.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×