Az elismeréseket a rendezvény nyitóünnepségén, január 29-én adják át a Millenáris Teátrumban.

Schubert Éva érdemes művész 35 magyar filmben játszott, olyan alkotásokban, mint az Egy pikoló világos, a Csodacsatár, A vőlegény nyolckor érkezik, a Butaságom története, a Lila ákác, a Locsolókocsi, és az N.N. a halál angyala. Egyik legemlékezetesebb szerepe a Szabó Magda regényéből készült tévéfilmben Abigél tanárnőjének megformálása.

B. Müller Magda fotóművész évtizedeken át a Magyar Filmgyártó Vállalat (Mafilm) standfotósaként dolgozott, ebben a minőségében ő készített felvételeket például Huszárik Zoltán Szindbádjának forgatásáról is. B. Müller Magda életművéből tavaly kiállítást rendeztek az Országos Széchényi Könyvtárban, a képek kötetben is megjelentek.

Hildebrand István Balázs Béla-díjas, Aranyszarvas-díjas operatőr. Nevéhez 34 nagyjátékfilm fűződik, olyan alkotások, mint a Gerolsteini kaland, a Katonazene, a Változó felhőzet, az És akkor a pasas, vagy a Várkonyi Zoltán rendezte A kőszívű ember fiai, az Egy magyar nábob, a Kárpáthy Zoltán, valamint az Ötvös Csöpi sorozatból a Pogány Madonna. Hildebrand tavaly decemberben a Magyar Operatőrök Társaságának Legenda-díját is megkapta.

A Magyar Mozgókép Mesterei

A Magyar Mozgókép Mestere címet a Magyar Filmművészek Szövetsége, a Magyar Rendezők Céhe és a Magyar Operatőrök Szövetségének közös javaslata alapján minden évben a Magyar Mozgókép Közalapítvány kuratóriuma ítéli oda. A díjat a közalapítvány a szakma kiemelkedő alkotóinak megbecsülése és teljesítményük méltatása érdekében alapította.

Gyulai Líviusz filmrendező, grafikusművész, illusztrátor a Képzőművészeti Főiskolán Kmetty János és Ék Sándor tanítványa volt. 1975 óta készít animációs filmeket, melyeknek forgatókönyveit, történeteit maga írja, zenéjét is maga választja. 1971-ben elnyerte a II. Firenzei Grafikai Biennále aranyérmét, 1973-ban pedig Munkácsy-díjban részesült. 1978-ban az Új lakók című filmjével a Kairói Filmfesztiválon Arany Nofretete-díjat nyert, ugyanebben az évben a Lipcsei Rövidfilmfesztiválon Ezüst Galamb-díjat kapott, míg 1979-ben a Kulturális Minisztérium Szép Magyar Könyv díjjal ismerte el munkásságát. Nevéhez olyan filmek fűződnek, mint a Delfinia (1976), az Új lakók (1977), a Jómadarak (tévésorozat, 1979-80), a Tinti kalandjai (tévésorozat, 1987-1989), a Jónás (1996), vagy a Golyós mese (1998).

Kósa Ferenc Kossuth- és Balázs Béla-díjas filmrendező, érdemes művész a Színház- és Filmművészeti Főiskolán 1963-ban szerzett diplomát. 1963-tól a Mafilm rendezője, majd az Objektív Stúdió egyik alapítója, 1988-tól 1992-ig Szabó Istvánnal együtt művészeti vezetője volt. Első játékfilmjéért, a Tízezer napért (1967) a cannes-i filmfesztiválon megkapta a legjobb rendezés díját. Emlékezetes alkotásai közé tartozik A fény (rövidfilm), az Öngyilkosság (1967), az Ítélet (1970), a Nincs idő (1972), a Hószakadás (1975), a Küldetés (1977, dokumentumfilm Balczó András öttusázóról), A mérkőzés (1980), a Guernica (1982), Az utolsó szó jogán... (1976-87, kétrészes dokumentumfilm Béres József feltalálóról), A másik ember (1987), a Névtelenek (1990) és az Esti dal (1991). 1968-ban Balázs Béla-díjat kapott, 1989-ben érdemes művész címmel jutalmazták. 2007-ben Kossuth-díjat kapott nagyhatású, magas színvonalú játék- és dokumentumfilmjeiért.

A tavalyi filmszemlén az életműdíjat Máthé Erzsi színművész, Fakan Balázs dramaturg és Czigány Tamás dokumentumfilm-rendező vehette át, míg Herskó János és Szabó István filmrendezők kapták meg a Magyar Mozgókép Mestere címet.

A 39. Magyar Filmszemle 2008. január 29-én kezdődik és február 5-ig tart, a mustrának a Millenáris Teátrum, a Palace Mammut, az Uránia Nemzeti Filmszínház, valamint a Bem mozi ad otthont.