Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor

Nyolc milliárdot zsebelt be a Kommunista Párt főtitkára

Milliárdos lett a Brit Kommunista Párt főtitkára, miután 20,5 millió fontért, azaz csaknem 8 milliárd forintért adta el egy New York-i árverésen Ernst Ludwig Kirchner német expresszionista festő egyik legjelentősebb művét, amelyet családja nemrégiben kapott vissza a német államtól.

Ernst Ludwig Kirchner "Berliner Strassenszene" című képét Daniella Luxembourg művészeti tanácsadó vásárolta meg a New York-i Neue Galerie nevében.

"Ez Kirchner egyik legjobb munkája. Ha nincs a visszaszolgáltatás, akkor annak az esélye, hogy egy ilyen mű kikerüljön a piacra, egyenlő a nullával. Nincs még egy hasonló kép Kirchner munkái között, annyira ritka. A kép minősége és ritkasága az, ami a magas árat indokolta. Amikor valaki egy ilyen képet vesz, egy múzeumi darabot, egy ország kulturális örökségének egy részét veszi meg" - hangsúlyozta Daniella Luxembourg tanácsadó.

Mi lesz a hatalmas összeggel?

Azt persze egyelőre nem tudni, hogy a Brit Kommunista Párt 62 éves vezetője pontosan mit is kezd majd a hatalmas magánvagyonnal. Előfordulhat, hogy ez ugyanakkora vitát vált majd ki, mint a kép megszerzése. A Kirchner-művet ugyanis nemrégiben a sokat vitatott náci kárpótlási törvények alapján kapta vissza Anita Halpin, mint egy német zsidó cipőgyáros egyetlen élő leszármazottja.

Anita Halpin ügyvédei 2004 óta folytattak tárgyalásokat a kép visszaszolgáltatásáról a berlini városi szenátussal. A kép ugyanis majd 30 éven át a berlini Brücke Múzeumban lógott. A kommunista főtitkár ügyvédei azzal indokolták az igény jogosságát, hogy Anita Halpin nagyszüleit üldözte a náci rezsim, és kényszerből adták át a képet.

A Gestapo kényszerítette Tekla Hess-t

Alfred és Tekla Hess, Anita Halpin édesapjának szülei neves támogatói voltak a német expresszionista művészetnek a 20-as és 30-as években, és Németország egyik legteljesebb expresszionista gyűjteményével büszkélkedhettek.

Alfred Hess 1931-ben meghalt, de 5 évvel később feleségét "meglátogatta" a Gestapo, és a Hess-gyűjtemény átadására kényszerítették. Tekla Hess családja biztonságának érdekében engedett a fenyegetéseknek.

A gyűjteményt széthordták, legtöbb darabja elveszett, vagy nyomott áron talált gazdára. A "Berliner Strassenszene" Svájcba került, 1936-ban Carl Hagemann frankfurti gyűjtő vásárolta meg, akitől a német állam a háború után visszavásárolta, mint az ország expresszionista művészetének egy kiemelkedő darabját.

A 60-as években már kaptak kárpótlást

Anita Halpin édesapja a 60-as években 75 ezer márkás kártérítést kapott a német államtól, ami, bár töredéke volt a gyűjtemény értékének, a legmagasabb összegű kárpótlás volt, amit akkoriban megítélhettek.

A döntés, hogy Anita Halpin, mint az egyetlen élő Hess-örökös, visszakaphatja a Kirchner-képet, júliusban született meg. Berlini művészeti körökben ugyanakkor voltak, akik megrökönyödve fogadták a hírt, és vitatták Anita Halpin törvényes és morális jogát a képhez.

Az árverést követően Anita Halpin ügyvédei nem voltak hajlandóak kizárni, hogy a brit kommunista főtitkár a Hess-gyűjtemény más képeire is benyújtja igényét a jövőben.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×