8 °C
A tárlaton a holland festőzseni csaknem nyolcvan alkotását tekintheti meg a nagyközönség. A három és fél hónapig nyitva tartó kiállítás nagy eséllyel pályázik arra, hogy a valaha legtöbb látogatót vonzó magyarországi tárlatként zárja majd kapuit.
A Szépművészeti Múzeumba már megérkezett az első Van Gogh remekmű - mondta el az InfoRádióban Baán László, az intézmény főigazgatója. A washingtoni National Gallery of Artból kölcsönzött, Parasztház Provence-ban című, 1888-ban festett alkotást már november 3-tól láthatják az érdeklődők.
Az ünnepi tárlat jelentőségét mutatja, hogy a kiállításra több mint 40 gyűjteményből, köztük az amszterdami Van Gogh Múzeumból, a párizsi Musée D'Orsay-ból, a New York-i The Metropolitan Museum of Art-ból, és a washingtoni National Gallery of Art-ból is érkeznek remekművek.
A látogatók nemcsak a világhírű festő életművével ismerkedhetnek meg, hanem azokkal az alkotókkal is, akik hatással volta Van Goghra.
Baán László elmondta azt is, hogy számítanak a nagy érdeklődésre, ezért a sorban állás elkerülése érdekében már november közepétől árusítanak jegyeket bizonyos idősávokra. Ezek nemcsak a múzeumban vásárolhatók meg, hanem kedvezménnyel az ismert jegyirodákban is.
{{keretes_cim}}
Vincent Van Gogh Hollandia déli részén született 1853-ban. Öt testvére közül a nála négy évvel fiatalabb Theoval alakított ki szoros kapcsolatot. A családnak szoros kötődése volt a művészethez: három nagybátyja műkereskedelemmel foglalkozott. Az internátust 16 éves korában otthagyta, és beállt egy hágai galériába, nagybátyja mellé dolgozni. Később Brüsszelben, Londonban és Párizsban dolgozott.
1867-ben otthagyta munkáját, mert apja lelkipásztori tevékenységét akarta folytatni. Teológiai tanulmányai után felettesei belga szénbányászok közé küldte dolgozni, ahol gyermekeket tanított és betegeket ápolt. Innen hazatérve Hágában rendezett be magának műhelyt. Egy szerencsétlen szerelmi ügy miatt családja és ismerősei megszakították vele a kapcsolatot. Csupán Theóval levelezett tovább, ezekből csaknem 650 levél maradt fenn.
Később Provance-ba utazott, ahol bár igen sokat dolgozott, de magányosnak érezte magát. Itt Gauguin is meglátogatta, de Van Gogh idegei egyre feszültebbek lettek, ezért kapcsolatuk is megromlott. Elmegyógyintézetbe is került, és előfordult vele, hogy hetekre tudatát vesztette. 1890-ben szíven lőtte magát.
