A könyvritkaságok között 24 ősnyomtatvány található, köztük Hartmann Schedel 1493-ban kiadott világkrónikája, a Cronicarum Libri vagy Balassi Bálint: Beteg lelkeknek való füves kertecskéje is, amelyből Magyarországon nem volt teljes példány - mondta el az InfoRádióban Szvitek Róbert, a kiállítás rendezője.

Magyarország idén két lépésben - február 22-én és április 20-án - kapta vissza a Sárospatakról 1945-ben a Szovjetunióba elvitt értékes könyveket. Februárban 136-ot, áprilisban pedig 10-et szállítottak vissza Budapestre.

Putyinnal érkeztek a könyvek

Az orosz Duma 2005. júliusban és decemberben fogadta el, majd 2006 januárjában a felsőház is jóváhagyta a könyvritkaságok visszaadásáról szóló törvényt.

Egy ezután aláírt megállapodás szerint Magyarország - az orosz restitúciós törvény értelmében - 12 millió rubelt (több mint 400 ezer dollárt) fizetett a Lenin könyvtárnak a kötetek úgymond tárolásáért és gondozásáért.

A visszaszolgáltatott sárospataki könyvekből a Nemzeti Múzeumban nyílt kiállítás Vlagyimir Putyin orosz elnök budapesti látogatása idején, március 1-jén.

Magyarországnak is vissza kell adni a műkincseket

A II. világháború során zsákmányolt orosz kulturális értékeket Magyarországnak is vissza kell adnia eredeti tulajdonosának. Erről egy 2005-ben elfogadott országgyűlési határozat rendelkezik.

Míg azonban Oroszország visszaszolgáltatta hazánknak például a sárospataki könyveket, a magyar állam egyetlen ilyen elrabolt kincsről sem tudja, hogy hol van - mutatott rá a helyzet fonákságára Mayer Rita, az Oktatási és Kulturális Minisztérium főtanácsosa.

A magyarok nem zsákmányoltak szervezetten

Hiába az országgyűlési határozat, a magyar hadsereg szervezetten nem végzett ilyen úgynevezett "zabrálást" - mondta el az InfoRádió által megkérdezett történész.

Kun Miklós rámutatott, hogy a németek és a románok viszont külön egységeket működtettek a megszállt területek múzeumainak, templomainak és könyvtárainak kirablására.