Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
orosz fenyegetés
Nyitókép: Getty Images / Anton Petrus

Az európai országok kiszolgáltatottak az orosz drónoknak

Nincsenek megfelelően felkészülve az európai országok arra, hogy elhárítsák az Oroszországból érkező dróntámadásokat - mutatott rá a londoni székhelyű Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézete (IISS) egy vasárnap közzétett tanulmányában.

"Arra az alapvető megállapításra jutottunk, hogy Európa drónelhárító képessége jelenleg nem áll egy szinten a fenyegetéssel, annak ellenére, hogy a NATO, az Európai Unió és a kormányok is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a kérdésre. Változó színvonalú a (drónok) észlelése, a jogi hatóságok nem egységesek, a válaszadási lehetőségek sok esetben aránytalanok, és a támadás eredetének meghatározása továbbra is túlságosan lassú" - írták a tanulmány szerzői.

A jelentés szerint az európai államok jelenleg nem képesek egyértelműen Oroszországnak tulajdonítani a repülőterek és katonai létesítmények elleni dróntámadásokat, ami komoly gondot jelent. Aláhúzták, hogy eddig az európai kormányok egyetlen drónészlelést sem írtak nyilvánosan Oroszország számlájára.

A tanulmány szerzői megállapították: "a Kreml nagy valószínűséggel pilóta nélküli légi járművekkel folytatott kampányt hajtott végre szerte Európában".

Klaus Holetschek, az IISS jelentésének elkészítésében részt vevő Hanns Seidel Alapítvány elnöke szerint aggasztó, hogy

Európa nincs kellőképpen felkészülve a hibrid fenyegetés ezen formájára.

Az IISS-tanulmány 12 NATO-tagállamban és Írországban történt, 144 drónészlelési incidens elemzése alapján készült.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×