Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Mark Rutte, a NATO fõtitkárral közösen tartott sajtóértekezleten Kijevben 2026. június 3-án.
Nyitókép: Szerhij Dolzsenko

Kockázatos út: Volodimir Zelenszkij ukrán elnök Szerbiába érkezett

Kockázatos vállalkozás mind a szerb, mind az ukrán elnök számára, hogy szombaton találkoznak

Megérkezett első hivatalos látogatására Belgrádba pénteken Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, aki szombaton Aleksandar Vucic szerb köztársasági elnökkel tárgyal Szerbia és Ukrajna európai integrációjáról, illetve a két ország együttműködési lehetőségeiről.

A látogatással összefüggésben a Vreme című szerbiai napilap közölt elemzést a Deutsche Welle német lapra hivatkozva. Eszerint a találkozó diplomáciai lehetőséget ad a szerb államfő és az ukrán elnök számára, miközben mindkét vezető jelentős politikai kockázatot is vállal.

Megfogalmazásuk szerint mindkét félnek lenne oka elzárkózni a találkozótól, de a várható haszon felülírja ezeket a megfontolásokat: Vucic az EU kegyeit vásárolja így meg, Zelenszkijnek pedig lőszerre és drónokra van szüksége.

A látogatás mérföldkőnek számít, mivel Zelenszkij elnökként először tesz hivatalos látogatást Szerbiában az orosz–ukrán háború kezdete óta.

A cikk szerint a szerb és az ukrán elnök is „aknamezőn” próbál lépkedni: a szerb elnök továbbra is igyekszik megőrizni egyensúlyát Oroszország és a Nyugat között, míg az ukrán államfő olyan ország támogatását keresi, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni szankciókhoz. Djordje Vukadinovic politikai elemző szerint emellett Zelenszkijnek most minden olyan lépésre szüksége van, amely Vlagyimir Putyin orosz elnök arculcsapásának tűnhet.

Ukrajna számára Szerbia nemcsak politikai, hanem katonai szempontból is fontos partner. A cikk emlékeztet arra, hogy

a háború kezdete óta Szerbia közvetítő országokon keresztül jelentős mennyiségű tüzérségi lőszert és más hadianyagot juttatott el Ukrajnába.

A Financial Times korábban ennek értékét csaknem egymilliárd euróra becsülte. A lap felidézte Christopher Hill volt amerikai belgrádi nagykövet közelmúltbeli nyilatkozatát is, amely szerint Washington támogatta szerbiai lőszerek beszerzését Ukrajna számára. A fegyvereket hivatalosan olyan országok vásárolták meg, mint Csehország és Lengyelország, majd továbbították az ukrán hadseregnek.

Az elemzés szerint emellett informális tárgyalások folynak egy közös szerb-ukrán dróngyár létrehozásáról is. A tervek szerint az ukrán technológiai tudást szerbiai gyártókapacitással és az Egyesült Arab Emírségekből érkező tőkével ötvöznék.

Szerbiát a nemzetközi közvélemény gyakran Oroszország-barát országként tartja számon, Vucic szavazótáborának jelentős része elutasítja az Oroszország elleni szankciókat és ellenzi az uniós csatlakozást.

Emiatt a belgrádi látogatás előkészítése hónapokig húzódott - emlékeztetett a lap.

A Vreme megállapítása szerint noha retorikailag Szerbia az "ortodox testvériség" narratíváját vallja, a Kreml már régóta nyíltan kifejezte elégedetlenségét a szerb elnökkel. Ez a legkézzelfoghatóbban a gázszállításokban látszik, ugyanis az utóbbi időben Szerbia kizárólag rövidtávú szállítási szerződéseket tudott kötni Oroszországgal, ami növelte a gazdasági bizonytalanságot, és aláásta Vucic gazdasági modelljét, amely az olcsó munkaerővel és energiaárakkal vonzza a külföldi befektetéseket.

A szerb államfő a látogatás előtt úgy nyilatkozott, hogy a megbeszélések középpontjában Ukrajna és Szerbia európai integrációja, a kétoldalú kapcsolatok, valamint az energetikai együttműködés áll majd. Emlékeztetett arra is, hogy Ukrajna sem ismerte el Koszovó függetlenségét, amit Belgrád fontos politikai gesztusként értékel.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Nem a töltő a legfontosabb kérdés – Ezen múlik az elektromos kamionok jövője

Nem a töltő a legfontosabb kérdés – Ezen múlik az elektromos kamionok jövője

Az elektromobilitás következő nagy átalakulása a haszongépjárműveknél zajlik. A városi áruterítéstől a regionális fuvarozáson át a nehéz-tehergépjárművekig egyre több vállalat számára válik reális alternatívává az elektromos hajtás. Az e-járművek, töltők beszerzése, üzembe állítása azonban önmagában nem oldja meg a közlekedés zöldítését. A valódi kérdés az, hogy az elektromos járművekhez milyen energiaellátás, töltőinfrastruktúra és intelligens üzemeltetési rendszer társul.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×