Elmondta: ennek érdekében nem szabad hagyni, hogy Parajd témája lekerüljön napirendről a bukaresti minisztériumokban. Közölte, hogy abból a pénzből, amelyet Románia az európai szolidaritási alapból kapott, „messzemenően csekély” összeg,

a keletkezett károk értékének 2,5 százaléka jutott Parajdnak.

Múlt héten 10,8 millió lejt (mintegy kétmillió eurót) igényeltek a bukaresti kormányfőtitkárságtól. Ez a legnagyobb összeg, amelyet le tudtak hívni kárpótlás címén a tavalyi árvízkárok nyomán – mondta.

Bíró Barna Botond beszédében felidézte a tavalyi bányakatasztrófát, emlékeztetve, hogy nemcsak a parajdiak, hanem az egész Sóvidék „sajogja ennek a fájdalmát”. Részletesen ismertette az azóta történt hatósági intézkedéseket, további tennivalókat. Felidézte: míg az uniós támogatás kapcsán egyes nyilatkozatok „egy zsák pénzről szóltak”, „a zsák pénzből egy zseb pénz áll Parajd rendelkezésére”.

A tanácselnök szerint Parajd kapcsán kötelező felelősen nyilatkozni. Aki jövőről beszél, kötelessége figyelembe venni, hogy a közösség milyen lelkiállapotban van, és kötelessége megvalósítható dolgokat mondani. Felidézte, hogy a sóbánya elárasztása annak az eredménye volt, hogy évekig „szőnyeg alá söpörték a problémát”. Ezt nem a helyi közösség okozta, de ők viselik a következményeit.

A gazdasági monokultúrára épített közösségi élet az egyik pillanatról a másikra elveszíti a jövőképét.

Több mint egy év eltelt a katasztrófa óta, és a helyiek joggal türelmetlenek, amikor azt látják, hogy a felelősségre vonás nem történik olyan gyorsan, „ahogy illene egy jogállamban” – értékelt. A miniszterelnöki vizsgálóbizottság jelentéséből látszik, hol vannak a felelősségek, hibák, és ha az állam vissza akarja szerezni az emberek bizalmát, akkor lépniük kell.

Parajdon olyan értékű kár keletkezett, amilyet csak kétszer akkora beruházással lehet javítani, és ennyi pénzt sem a helyi, sem a megyei önkormányzat nem tud előteremteni - közölte. A megyei önkormányzat segített, idén 1,5 millió lejt (285 ezer euró) adott a községnek, „de ez csak egy csepp abban a tengerben, amire szükség van ahhoz, hogy a parajdi emberek ismét bízni kezdjenek” – húzta alá.

A tanácselnök szerint az RMDSZ politikusai nagyon sokat „kínlódtak, harcoltak, vesződtek” kormányon és a bukaresti intézményekben. Ezeknek az lett volna a faladata, hogy az okozott katasztrófahelyzetet minél előbb „körbe tudják keríteni”, megnyugtató módon lezárni, de a mai napig nem kaptak megfelelő válaszokat, megfelelő hatékonyságú hozzáállást tőlük – mondta Bíró Barna Botond.

Úgy vélte, az RMDSZ feladata, hogy a bukaresti kormányzatban továbbra is napirenden tartsa a kérdést. Megoldást keressen, hogy a gazdasági monokultúrát hogyan lehet oly módon felváltani, hogy a parajdi emberek, fiatal családok ne vándoroljanak el, és Parajd ismét erős turisztikai desztináció lehessen.

Ehhez nem elég egy év-két év, talán öt-hat év lenne elegendő

– vélte.

Mint fogalmazott, a katasztrófa óta eltelt egy évben „apró dolgokat sikerült elintézni”. Beindítani a procedúrákat, amelyek nyomán elkezdődhetnek a tervezett záportározó és elterelő csatorna munkálatai. Ezeken kormányzati szinten folyamatosan rajta kell tartani a figyelmet.

Bíró Barna Botond szerint a reményt is folyamatosan kell erősíteni az emberekben. A problémák ugyanis nem suhannak csak úgy el, hosszú ideig együttműködve, megfeszített munkával kell dolgozni a megoldásukon. És ehhez szükség van a parajdi emberekre, hogy küzdjenek. És arra, hogy az erdélyi magyaroknak legyen érdekképviselete, és ennek legyen szava ott, ahol ezekről a kérdésekről döntenek.