A bizottság szerint a magyar szabályozás olyan alacsony szinten maximálja a termékek beszerzési és eladási ára közötti árrést, hogy az nem teszi lehetővé a vállalkozások számára költségeik fedezését, ezért a kiskereskedőket veszteséges értékesítésre kényszeríti. A brüsszeli testület álláspontja szerint az intézkedések elsősorban a nem magyar tulajdonú vállalkozásokat érintik.

A bizottság emlékeztetett arra, hogy Magyarország 2025-ben olyan szabályokat vezetett be, amelyek egyes élelmiszerek esetében 10 százalékban, egyes háztartási termékeknél pedig 15 százalékban korlátozzák az alkalmazható árrést. A rendelkezések emellett előírják, hogy a kereskedők tartsák fenn az érintett termékek értékesített mennyiségét a korlátozások bevezetése előtti szinten.

A testület szerint a kiskereskedelemben a beszerzési költségeken túl jelentős kiadások – egyebek mellett bér-, szállítási, raktározási és működési költségek – is felmerülnek, ezért az előírt maximális árrések nem teszik lehetővé e költségek fedezését.

„Az árrések és az értékesítési mennyiségek fenntartásának együttes előírása

veszteségeket okoz a már piacon működő vállalkozásoknak, és egyben elveszi a Magyarországon piacra lépni kívánó új szereplők ösztönzését is”

– olvasható a bizottsági közleményben.

A bizottság úgy véli, hogy a magyar szabályozás sérti az uniós szolgáltatási irányelvet és alkalmas arra, hogy „hátrányosan megkülönböztető és aránytalan követelményeket támasszon, és kevésbé vonzóvá tegye az uniós polgárok számára a letelepedés szabadságának gyakorlását”. Közlése szerint a bizottság 2025 júniusában hivatalos felszólító levelet, decemberben pedig indokolással ellátott véleményt küldött Magyarországnak, azonban mivel álláspontja szerint a kifogásolt intézkedések továbbra is hatályban vannak, az ügyet az uniós bíróság elé utalja.

Az Európai Bizottság szerdai sajtótájékoztatóján Siobhan McGarry, a testület szóvivője azt mondta: „ez egy olyan ügy, amely végigment a kötelezettségszegési eljárás szokásos szakaszain, és természetesen azt szeretnénk, ha rendeződne, amíg azonban fennáll az uniós jog megsértése, addig folytatni fogjuk az eljárást”.

Hozzátette: minden kötelezettségszegési eljárás esetében abban bíznak, hogy a tagállam megteszi a szükséges lépéseket a jogsértés megszüntetésére.

"Ebben az ügyben sincs másként. Mivel azonban sem az előző, sem a jelenlegi kormány részéről nem láttunk ilyen intézkedéseket, úgy döntöttünk, hogy az eljárást a következő szintre emeljük, és az ügyet a bíróság elé utaljuk” – tette hozzá.